Szégyenprojektek miatt bünteti Brüsszel Magyarországot több mint 100 milliárd forintra

Jobban jön ki Magyarország, ha a 10 százalékos átalánybüntetést választja - véli a 24.hu kormányközeli forrása. Ez amolyan diszkontajánlatnak fogható fel, a tagállamok, ha lehet, ezt választják, mert macerás a projektek egyenkénti vizsgálata és biztos, hogy azokból végül összességében nagyobb büntetés jön össze. Mint megírtuk, ezt a két lehetőséget ajánlotta fel az Európai Bizottság az után, hogy megállapította: éppen csak működik a közbeszerzések ellenőrzési rendszere, és az átvizsgált minta alapján úgy találta, az uniós támogatásokból minden tizedik eurót indokolt megvonni Magyarországtól.

Mint megírtuk, csak a kiválasztott mintában feltárt szabálytalanságok miatt több mint 100 milliárd forint levonást számoltak ki, de nem csak egyedi, hanem egy sor rendszerszintű hibát is azonosítottak, emiatt sokkal több szerződés érintett, így várhatóan a támogatásvesztés is sokkal nagyobb lesz. Különösen kínos ez annak fényében, hogy 2015-ben már erős figyelmeztetés érkezett Brüsszelből. A közbeszerzések ellenőrzési rendszerét vizsgálva akkor minden harmadik-negyedik eljárásban találtak súlyos szabálytalanságot. A hiba rendszerszintű volt, és Brüsszel a hibaarány alapján akár le is állíthatta volna valamennyi operatív program finanszírozását. A helyzet azóta romlott, hiszen most 29-ből 24 projektben találtak kivetnivalót.

De melyek azok a közbeszerzések, projektek, amelyek miatt ennyire visszanyesnék a Magyarországnak szánt uniós támogatásokat?

A Miniszterelnökség még a saját tendereiben is hibázott

Az összesen 972 milliárd forintos szerződési értékű minta oroszlánrészét, több mint felét infrastruktúrafejlesztés, út-, vasút-, illetve vízügyi beruházások közül válogatták össze. A gyorsan, nagy pénzek leakasztására kiváló terület mellett azonban maga az uniós forrásokat menedzselő csúcsszervezet, a közbeszerzés ellenőrzést felügyelő Miniszterelnökség három projektje is górcső alá került:

• közbeszerzési és jogi szakértői tanácsadás: 4,8 milliárd forint,
• kommunikációs tevékenység (3 részben): 5,1 milliárd forint,
• kommunikációs tevékenység (2 részben): 6,5 milliárd forint.

A két brutális kommunikációs projekt és a szokatlanul méretes tanácsadói megbízás összértéke 16,4 milliárd forint, és mind a három szabálytalannak találtatott. A kommunikációs tendereken a korábbi udvari PR-mágus, a minap váratlanul kiebrudalt Csetényi Csaba érdekeltségei futottak be, a tanácsadó konzorciumban pedig az akkori kancelláriaminiszter, Lázár János holdudvarához sorolt Ész-Ker Kft. és a Bajkai István Fidesz-alapító nevével fémjelzett SBGK Ügyvédi Iroda is megtalálható. Ennek a tanácsadó szerződésnek sokkal nagyobb a jelentősége, mint ami a 4,8 milliárd forintos vállalkozói díjból látszik. A kancellária kiszervezte a közbeszerzésellenőrzés zömét, azt a konzorcium tagjai végezték, vagyis az auditorok által kifogásolt szabálytalanságokat nagyobb részt nekik kellett volna kiszűrniük. És mivel nem hárították el a hibát, most jönnek a büntetések.

A tanácsadók szerződtetése a közbeszerzések ellenőrzésének segítését célozta, ám az auditorok vizsgálata alapján ez nem teljesült. Sőt, a brüsszeli jelentésből az derül ki, hogy

a külső szakértők bevonása után több hibát találtak a rendszerben, mint korábban.

A tanácsadók egyébként más intézmények környékén is hemzsegnek: az akkori nemzeti fejlesztési tárca 500 millió, az Emberi Erőforrások Minisztériuma 480 millió forintért szerződtetett a közbeszerzések szabályosság felett őrködő tanácsadókat. Utóbbi két eljárás ugyanúgy fennakadt az auditorok szűrőjén, mint a kancelláriáé.

A három tanácsadó szerződés esetében a diszkriminatív kiírási feltételek miatt 25 százalékos, összesen 1,228 milliárd forint támogatásmegvonást javasol az Európai Bizottság, és ugyanilyen arányú a büntetés a kommunikációs tendereknél. Az 5,1 milliárdos szerződés esetében közel egymilliárd forinttal rövidítené meg a támogatást az Európai Bizottság, a 6,5 milliárdosnál 1,36 milliárd a levonás. Utóbbinál előírták, hogy csak az indulhat, aki közigazgatási szervezettel korábban kötött szerződést tud bemutatni referenciaként. Az auditorok szerint viszont ez a feltétel csak arra jó, hogy a potenciális jelentkezők egy részét kiszorítsák, miközben teljesen felesleges, hiszen például a grafikai tervezés nem különbözik, készüljön akár költségvetési szervezet, akár valamely magáncég számára.

Jóval drágább, mint ahogy tervezték, ráadásul büntetés is lesz belőle

Az auditorok jelentésében nem szerepel ugyan a túlárazás szó, de azért a vizsgált projektek listáján minden elemnél gondosan feltüntették a becsült és a szerződéses árat. Összességében közel 70 milliárd forinttal lett magasabb a vállalási ár a közbeszerzési felhívást kiírók által belőttnél. A többlet zömmel az út- és vasútépítésekből jött össze. A felcsúti multimilliárdos, Mészáros Lőrinc R-Kord Kft.-je és a családi csoporthoz tartozó V-Híd Zrt. két projektje is bekerült a mintába, a Püspökladány-Ebes, valamint a Szántód-Kőröshegy-Balatonszentgyörgy, illetve a Fonyód-Kaposvár vasútrekonstrukciója. Közös bennük, hogy az eredetileg becsültnél jóval drágábbak lettek: előbbinél 12,5 milliárddal, az utóbbinál 16,8 milliárddal srófolták fel a vállalási árat. A Mészáros baráti körbe tartozó mélyépítők közül a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt Kft. (a Hódút Kft.-vel és az A-Híd Zrt.-vel közösen) az M4 Berettyóújfalu és Nagykereki, országhatár közötti útépítést a becsült árhoz képest 14,4 milliárd forinttal többért vállalta el. De nagyjából ugyanennyivel fejelték meg a Kaposvár és az M7 közötti, R67-es gyorsút árát is, amelyre a Soltút-Strabag duóval szerződött az állami megrendelő. Az említett M4 autópálya országhatárig tartó szakaszával a mostani vizsgálaton kívül más szempontból is foglalkozott az Európai Bizottság. Mint korábban beszámoltunk róla, billeg az egész uniós finanszírozása, mert Brüsszelben többek között sokallják a 4,5 milliárd forintos kilométerenkénti árat a lapályos területen, és mivel a romániai oldalon nem kapkodnak az építkezéssel, nem látják értelmét egy mezőn végződő sztráda támogatásának.

A vizsgált, nagyobb építési beruházások (zárójelben a szerződéses ár):

• Hármas metróvonal, rekonstrukció, Dózsa György út - Újpest-Központ: 19,9 (24,1) milliárd forint,
• Budapest-Esztergom, vasútvonal villamosítása: 28,6 (33,7) milliárd forint,
• R67 gyorsút: 51,4 (65,7) milliárd forint,
• Szántód-Kőröshegy-Balatonszentgyörgy, illetve Fonyód-Kaposvár, vasútfejlesztés: 55,5 (72,4) milliárd forint,
• Püspökladány-Ebes vasútrekonstrukció 61(73,5) milliárd forint,
• M4 Berettyóújfalu-Nagykereki, autópályaépítés: 68,6 (83) milliárd forint.

A Mészáros-érdekeltségek által kivitelezett munkák közül a Püspökladány-Ebes vasútfejlesztésnél 25 százalékos, csaknem 16 milliárd forint támogatásmegvonást jeleztek az auditorok. Több más közbeszerzéshez hasonlóan nem világos, hogy milyen módon ellenőrzik a győztes vállalást, a felhasznált anyagok (vasúti töltésnél) újrahasznosítási arányát. Hasonló megvonást helyeztek kilátásba a Szántód-Balatonszentgyörgy, Fonyód-Kaposvár vasúti beruházásnál. Ez egy jogszabály-változtatás következménye, és ennek a vállalkozói szerződésbe emelése a szerződés lényeges elemének módosítását jelenti, ezért jár a büntetés. A módosítással a vállalkozó által igényelhető előleget emelték menet közben 30-ról 50 százalékra, vagyis például Mészáros vasúti cége az első kapavágás előtt hozzájuthatott a leszerződött összeg feléhez. Az uniós szabályok szerint viszont a megváltozott kondíciók miatt új eljárást kellett volna kiírni, hogy a pályázók azonos információk birtokában szállhassanak versenybe.

Évekre bebetonozták a nyerteseket, most ezért is fizetni kell

Kezdettől hadakozik az Európai Bizottság a nagy összegű, évekre szóló keretmegállapodások ellen, mint amilyen az összesen 420 milliárdos viziközműprojekt, és ami miatt legalább 25 százalékos büntetést helyeztek kilátásba nem is olyan régen. A magyar kormány azonban nem tett le a keretmegállapodásokról, így a mostani auditcsomagba is bekerült közülük néhány, és mindegyiken találtak fogást az ellenőrök. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kiírt, az országos vasúti hálózat tanúsítására szóló projekt lett a csúcstartó: itt 7 évre szól a megbízás, a nyertest ennyi időre látják el biztos megrendeléssel. Ez súlyosan korlátozza a versenyt, az EU irányelv legfeljebb 4 évet enged, hacsak nincs különös indok ennél hosszabb idő megadására. A 11,2 milliárd forintos keretmegállapodás esetében 25 százalék korrekció a javaslat, ami 2,4 milliárd támogatásmegvonást jelent.

Ennél is nagyobb maximum 17 milliárd forint bukás néz ki az NFSI Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Kft. 200 milliárdos keretmegállapodásából. A középületek energetikai korszerűsítésére kiírt közbeszerzést a kiírásban lelhető feltételek miatt meszelték el, például a jelentkezőknek egy bizonyos szoftver használatát írták elő. Ennél cifrább a Magyar Közút Nonprofit Zrt. útfelújításra szóló, 271 milliárdos keretmegállapodása, amely az ország 6 régiójára kiterjed. Az auditorok szabálytalannak találták például a He-Do Kft. ajánlatainak kezelését. A Heves és Nógrád megye kis-Közgépeként emlegetett He-Do két szakaszra is adott be ajánlatot, de csak az egyiknél kértek tőle árbevételi adatokat, illetve annak igazolását, a másiknál nem. Az auditorok pedig azt számolták ki, hogy az előírt forgalma nem volt meg a cégnek a két projekthez. Ezért 25 százalék a büntetés, 9,236 milliárd támogatás megvonását javasolták.

Nem keretszerződés, de a támogatás teljes megvonása, 100 százalék büntetés néz ki a 8. sz. főút Várpalotát elkerülő szakasza miatt. A 6,3 milliárdos munkát a Dömper Kft., Subterra-Raab Kft., Pannon-Doprastav Kft. kapta meg, az auditorok azonban kifogásolták, hogy a NIF hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazott, indokolatlanul: az 5,8 km-es elkerülő 3,4 km-es szakaszát úgy tekintették, mint az eredeti szerződés része lenne. Pedig új eljárást kellett volna kiírni.

A hármas metró északi szakaszának 24 milliárd forintos projektjéből pedig 25 százalék, 5,128 milliárd a javasolt támogatásmegvonás, mégpedig a pénzügyi ajánlat szabálytalan módosítása miatt. A nyertes Strabag pénzügyi ajánlatában egy rubrikát üresen hagyott, majd a tisztázó kérdések idején, a BKV kérésére változtatott az ajánlatán, azaz beírt egy számot az üres rubrikába.

Kilóg a sorból a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 16,88 milliárdos projektje, de csak azért, mert a többi projekttől eltérően itt pénzügyi szolgáltatásról van szó. Az MFB pontok kiépítését az OTP, az MKB, a Gránit Bank és az NHB Növekedési Hitel Bank konzorciuma nyerte meg. A kormány bankja azonban hibázott, korlátozó feltételt szabott meg a tenderben: csak az pályázhatott, aki korábban uniós társfinanszírozású hitel közvetítésében már részt vett. Pedig teljesen mindegy, milyen forrás kihelyezéséről van szó - ezzel indokolta az Európai Bizottság a 10 százalékos támogatásmegvonást.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Balaton József