Egy életút, ami világosan megmutatja, hogy mire elég a szorgalom és a tehetség. És mire nem, ha nem párosul önálló akarattal.
Az 1977-ben született Novák Katalinról ő maga sem gondolta, hogy mennyire rövid idő alatt milyen szédítő karriert fut majd be. 2010 márciusában még így ír blogjában, melynek neve mai füllel hallva prófétikus: Schmitten-blog. De nem a nem sokkal később megbuktatott Schmitt Pál köztársasági elnök a blog névadója, hanem az a kis német település, akkoriban élt férjével ifjú anyaként. Ezt írta:
A blog legfőképpen tipikus anyuka blog, meglepő őszinteséggel számol be a kismamalét néhol idegőrlő és unalmas mivoltáról, például egy alkalommal megvallja, hogy várja már a másnap reggelt, hogy az addig beteg gyermeke megint mehessen óvodába, és csak egy gyerekkel kelljen otthon lennie. Aki szülő, érti Novák apró örömét. Persze a helyzete már akkor sem volt éppen átlagos. Gyermekeit ezer eurós tandíjat szedő magánóvodába járatta, és büszkén írja le az azóta elhíresült mondatot:
Legyünk őszinték: Novák Katalint mindent meg is tett, hogy elkerülje a fent emlegetett sorsot. Még középiskolásként 1992-ben a Los Angeles-i Arcadia Junior High School diákja volt, majd 1995-ben pedig a Pont Neuf Alapítvány ösztöndíjasaként Párizsban tanult. Miután 1996-ban leérettségizett a szegedi SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumban, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen tanult 1996–2001 között, itt szerzett okleveles közgazdász diplomát. Emellett 1999–2004 között a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, valamint a Párizs-Nanterre-i Egyetem közösségi és francia jogi képzésén is részt vett. Egyetemi hallgatóként is szorgalmasan képzi magát: 1999 és 2000 között francia–magyar európai uniós képzésen vett részt az IEP, Paris szervezésében Párizsban, majd 2001-ig az Institut d'Etudes Politiques de Paris ösztöndíjával a Párizsi Politikai Tanulmányok Intézete Nemzetközi kapcsolatok szakán is tanult. 2002-től 2003-ig európai uniós képzésen vett részt a francia Államigazgatási Egyetem (ENA) és a Külügyminisztérium szervezésében, Párizsban és Budapesten.
Csak rövid ideig tud dolgozni, 2001 és 2003 között külügyminisztériumi referensként, aztán sorban jönnek a gyerekek. Ilyen impozáns végzettséggel nem csoda, hogy hosszú anyasági szabadsága vége felé, a már idézett blogjában így ír:
„Gyakran vagyok türelmetlen. Sokat kiabálok, könnyen kijövök a sodromból. Bár még soha nem emeltem kezet a gyerekeimre, többször éreztem már azt, hogy legszívesebben én is fájdalmat okoznék nekik, amiért úgy felbosszantottak. Mintegy húszféle ételt főzök felváltva, a séták közben máshol jár az eszem, sokszor nincs türelmem minden bogárnál, virágnál megállni, lehajolni. Esténként könyvből mesélek, sokszor csak ülök a gyerekek mellett, és nincs türelmem a valódi játékhoz. Unom a bárgyú mesekönyveket, szeretnék két mondatot úgy váltani egy felnőttel, hogy nem szakít félbe senki, és minden vágyam csukott ajtó mellett pisilni. Szeretném hasznát venni a két diplomámnak, a négy általam ismert idegen nyelvnek, az élettapasztalatomnak.”
És végül meg is nyílik előtte a karrier útja, nem is akárhol,
A szorgalmas és tehetséges, és három idegen nyelven folyékonyan, továbbá spanyolul is jól beszélő Novákot „kiemelik”, 2013-ban már Balogh Zoltán kabinetfőnöke lett. Ekkor olvashatjuk először nevét hírekben, igaz ekkor még Veresné Novák Katalinként, ha nem számítjuk az Indexnek 2011-ben turistaként küldött horvátországi fotóját, melyet egy tűzesetről készített. Ott a beküldött kép alatt annyi szerepet: „Olvasónk, Novák Kati képe”.
Minden bizonnyal megállta helyét Balogh miniszternél is, hiszen a 2014-es, második kétharmad után ifjúsági és családügyi államtitkár lesz a miniszter mellett. Ez már kormányzati pozíció. A szakpolitika unalmas világából egykori gimnáziumának, a szegedi Ságvári Endre Gimnázium nevének megváltoztatása körüli vita ad kitörési lehetőséget. Nyílt levélben foglal állást a névváltoztatás mellett, melyben azt írja,
„Talán most, huszonöt év elteltével, ideje lenne lezárni ezt a kérdést. Ideje lenne szembenézni azzal, hogy kiről is van elnevezve ez az iskola, és hogyan lehetne egy olyan megoldást találni, amikor nem kell mismásolni, hanem büszkén, bátran lehet vállalni a nevet, legyen az akár egy Szegedhez kötődő példaképé, akár egy semleges név.”
A következő alkalom, amikor hallani lehet róla, egy udvarias, de határozott szembeszegülés Kövér Lászlóval. A Fidesz szürke eminenciása a 2015-ös pártkongresszuson így beszélt: „Szeretnénk, ha a lányaink az önmegvalósítás legmagasabb minőségének azt tartanák, ha unokákat szülhetnének nekünk.” Az államtitkár ezt nem hagyta válasz nélkül:
Mindenképpen figyelemre méltó volt, ahogy egy nagy munkabírású, több nyelven beszélő, tehetséges és elkötelezett ifjú politikus feltűnt a Fideszben, ahol amúgy is híján voltak női arcoknak. Nem csoda hát, hogy Orbán Viktor is, bár nevét nem említve, de ekkortájt így beszélt róla:
„Van egy másik lány, illetve egy másik hölgy, mert van három vagy négy gyereke is, aki szintén ott dolgozik, családpolitikával foglalkozik, beszél három nyelvet, nagyon jó képességei vannak, és jól viszi a családpolitikát. Szerintem ott is van erő meg kurázsi.”
ami egyértelműen Orbán választása. Nem csoda tehát, ha a párt választási listáján az előkelő negyedik helyről startolt a Parlamentbe, közvetlenül Orbán Viktor, Semjén Zsolt és Kövér László után. A családpolitika is egyre inkább előtérbe került, s bár Novák államtitkári, később tárca nélküli miniszteri címe mellé apparátus nem járt, azaz tevékenysége inkább PR jellegű volt, mint valódi szakpolitika, de kétségtelenül ő lett a „családbarát kormány” arca.
Az aktuális politikai vonaltól nem tért el soha, tehát amikor a homofóbia felpörgetésével akart a kormány a szélsőjobb felé kacsintgatni, azt is kiszolgálta, amikor már 2018-ban elmondta, hogy a családhoz egy nő és egy férfi kell, melyet később, 2020-ban, a Covid miatt kihirdetett veszélyhelyzetre hivatkozva, alaptörvényben rögzítettek.
Ugyanakkor viszont elítélte például Parragh László meleg tornatanárról szóló fejtegetését, kijelentve, hogy „senkit nem lehet a szexuális orientációja alapján negatívan megítélni, pláne nem a nyilvánosság előtt.” Azaz miközben a család fogalmából kizárta az egynemű párokat, de azt önmagában, hogy valaki meleg, nem ítélte el. Ha jól megfigyeljük, mind a mai napig ez a Fidesz hivatalos álláspontja; miközben nem rekesztik ki a melegeket csupán nemi orientációjuk miatt, mégis kizárják bizonyos őket az élet egyre több területéről.
Novák Katalin karieje ekkor már megállíthatatlannak tűnik. Ha kellett, megszólalt aktuálpolitikai kérdésekben, például a rabszolgatörvényként elhíresült túlóratörvény kapcsán is, vagy az immár nyíltan szélsőjobboldalivá váló Fidesz migránsozását is, vagy a keresztény Európa hanyatlásáról szóló orbáni víziót is magáévá tette. Ekkor már a párt külkapcsolataiért is felelős volt, és
Amikor Áder János mandátuma lejártával egyértelművé vált, hogy új köztársasági elnököt kell választani, Orbán Viktor sokak meglepetésére Novák Katalint jelölte a posztra. Korábban Trócsányi László, Maróth Miklós, Csák János, neve is felmerült, az eredeti favorit Kövér László lett volna, ő azonban nem vállalta a posztot.
Novák elvállalta a jelölést, s az elején világossá tette, hol a helye. A Mandinernek még jelöltként adott nyilatkozatában azt mondta,
Ezzel rögtön kijelölte helyét, eloszlatva minden reményt, hogy párttagságának felfüggesztésével válhat-e valóban mindenki köztársasági elnökévé. Ráadásul megválasztásának időpontja is komoly vitákra adott okot. 2022 márciusa ugyanis a parlamenti választási kampány véghajrája volt és az ellenzék részéről felmerült az az igény, hogy tisztességesebb lenne megvárni a választások végeredményét és a köztársasági elnök megválasztását már az új parlamentre bízni. Ez nem történt meg, és ma már tudjuk, akkor is Novák Katalin lett volna a megválasztott elnök. A szintén nem sokkal korábban kitört orosz-ukrán háború kapcsán
Azóta is ez a szereposztás van érvényben, míg Novák elítél(het)i az orosz agressziót, addig Orbán egészen más politikát folytat.
Ahogy várható volt köztársasági elnökként Novák Katalin nem folytatott látványosan önálló politikát.
Emiatt emlékezetes volt a köztársasági elnök találkozása a pedagógusokkal, akiket a Sándor Palota nyílt napján lepett meg Novák Katalin, odalépve a sorban várakozókhoz. A sorban álló pedagógusok és diákok szerették volna elmagyarázni a köztársasági elnöknek, miért nem szabad aláírnia a státusztörvényt, azonban Novák természetesen kitérő választ adott a kérésre. Ezt követően a beszélgetés egyre kellemetlenebbé vált, Simkó Edit szerint érdemi párbeszédre és nem propagandaakciókra van szükség, ez Novák szerint „sértegetés” volt, és otthagyta a tanárokat.
Végül a kegyelmezési gyakorlatáról.
2023-ban kereken negyven elítéltnek kegyelmezett meg a köztársasági elnök, ami az elé terjesztett kérelmeknek közel tíz százalékát jelentette. Ezek között volt a terrorista Budaházy is, és a pedofíliát bűnpártolással leplező K. Endre is, akinek szabadon engedése csak idén derült ki.
Egy fényesnek induló, meredeken és gyorsan a csúcsra törő karrier érhet látványosan véget ezen a ponton.
Azonban az, hogy minden bizonnyal felsőbb elvárásra mérlegelés nélkül megkegyelmezett a jó felcsúti kapcsolatokkal rendelkező bűnöző igazgatóhelyettesnek azt mutatta meg, hogy egy tulajdonság hiánya viszont végzetes volt. És ez az egy pedig az autonómia hiánya.
