Az elmúlt évszázadokban az emberiség mindent megpróbált, hogy minél távolabb tartsa magát a különböző betegségektől és kellemetlenségektől, vagy legalább időlegesen megszüntesse azok negatív hatásait, így kokainos cukorkát ajánlottak a fogfájásra, köhögésre és asztmára pedig a heroint tartották megfelelőnek.
A kor, amelyben a gyógyszerek még tele voltak drogokkal
A 18. és 19. században felfedezett, vagy széles körben elterjedt pszichoaktív szerek, mint a kokain, a heroin, vagy épp a kannabisz évtizedeken át a gyógyszerészet csodaszereinek számított.
Ezek, illetve a teljesen hatástalan csodaszerek - így a paradicsomból préselt tabletták - jó részének végül az első drogtörvények, illetve a szakemberek jó ütemű fellépése szabtak gátat, néhány cég, köztük a pápa és számtalan híresség ajánlásával reklámozott kokainos bor, a Vin Mariani, illetve a legalább két tucat betegségre, köztük az ideggyengeségre, influenzára, süketségre és asztmára is megoldást kínáló elektromágneses övek a piacon maradtak.
Elektromágneses medállal verték át a századforduló gyógyulást kereső magyarjait
Köszvény, ideggyengeség, asztma, bőrbetegségek, álmatlanság, étvágytalanság, siketség, fej-, fog-, vagy fülfájás - a Volta-kereszt mindent megoldott.
Épp úgy, mint az asztmára ajánlott cigarettát kínáló vállalatok - köztük a ma gabonapelyheiről ismert márkával össze nem keverendő Kellogg's -, melyek úgy gondolták, hogy a napi négy szál cigaretta néhány másodpercig lenn tartott, majd a szájon és orron kifújt füstje segít a nem gyógyítható, de ma már jól kezelhető betegségen.
A gondolat egyáltalán nem volt annyira valóságtól elrugaszkodott, mint azt ma, a XXI. században, a cigaretta veszélyeinek ismeretében gondolnánk, hiszen az asztmát már évszázadokkal ezelőtt is belélegzett anyagokkal próbálták gyógyítani - köztük az atropintartalmú nadragulya (Atropa bella-donna) füstjével, melynek szárított levelét a modern gyógyászat is sokáig eredményesen használta az asztmás betegek hörgőgörcseinek oldására.
Gerald C. Smaldone Drug Delivery to the Lung című könyve
szerint ez a belélegzéssel való gyógyítás jóval korábbra nyúlik vissza, hiszen az ókori Görögországban hasonló légúti tünetekkel küzdőket a mai Líbia fenyőerdeibe küldték, hogy az ott kipárolgó
gázok segítsék őket az állapotuk javításában.
Ugyanezt a célt kívánják szolgálni a tüdőgyógyászok által még ma is ajánlott barlangok, ezek vélt hatását azonban egyetlen tudományos vizsgálat sem tudta még megerősíteni, annak ellenére,
hogy rengeteg allergiaközpont, vagy épp hotel rendelkezik saját mesterséges barlanggal.
Na de térjünk vissza az asztmára ajánlott cigarettákhoz, melyeknek a XIX. század első éveiben megjelent, és csak százötven évvel később kifulladt képviselői
egyáltalán nem tartalmaztak dohányt,
helyettük azonban gyógyfüvek és gyógyászati szerek egész sorát tömték a kis papírhengerekbe.
Köztük a korábban már említett atropint, ami átmenetileg tényleg segített a könnyebb lélegzésben, a többi anyag pedig a közérzetet javította, de sokaknál
enyhe szédülést, hallucinációkat, vagy épp hirtelen pulzusnövekedést is okozhatott.
A minden egyes újságárusnál megvásárolható cigarettákkal számos híresség, köztük Marcel Proust is élt, aki édesanyjának írt levelei egyikében számolt be annak segítő
hatásáról, noha hozzátette, hogy a szokásosnál nagyobb mennyiség miatt egészen éjfélig nem tudott aludni tőle - írja a
