Az eddig véltnél jóval több, világszerte százezer delfint és kisebb bálnát ölnek meg évente állatvédők becslése szerint.
Az Animal Welfare Institute, a Whale and Dolphin Conservation és a Pro Wildlife állatvédő szervezetek közös jelentésük elkészítéséhez több mint 300 tudományos tanulmányt, valamint szemtanúk és újságok beszámolóit értékelték ki.
A vadászat növekedése több okra vezethető vissza: a delfinek húsát a szegényebb országokban egyre gyakrabban fogyasztják, holott szervezetükben felhalmozódhatnak káros anyagok. Gyakran használják húsukat csalinak olyan halak esetében, amelyek a túlhalászás miatt ritkán foghatók.
A legtöbb állatot megölő országok listáján a Taidzsi kikötőváros öblében zajló véres mészárlás miatt a figyelem és a kritika középpontjába került Japán csupán a 10. helyen áll. Itt 2000 óta erősen visszaesett a delfinvadászat: 18 300 példányról 2300 megölt példányra.
A listavezető országok Peru évi 15 ezer és Nigéria 10 ezer megölt állattal. Több ezer delfin és bálna esik vadászok áldozatául Brazíliában, Venezuelában, Madagaszkáron, Indiában, Dél-Koreában és Malajziában. Még Olaszországban és Törökországban is találtak példát ilyen esetekre az állatvédő szervezetek.
Nemcsak a megölt állatok száma elrettentő, hanem a mészárlás módja is. Az állatokat szigonnyal meglövik, hajókkal és hálókkal körbekerítik, majd dárdával, macsétával, lőfegyverrel, késsel, horoggal vagy dinamittal megölik. A szeletelt delfinhús gyakran kerül horogra. A halászok ezzel vadásznak drága halfajokra, például cápára, tonhalra vagy a Piracatinga nevű harcsaszerű fajra az Amazonasban. Itt a veszélyeztetett édesvízi delfinekre is vadásznak, mert nagyon zsírosak, ezért remek csali válik húsukból.
Sok országban a cápahalászat a legnagyobb motiváció a delfinek megölésére.
A delfineket és a kisebb bálnákat a nagybálnákkal ellentétben nem védi a kereskedelmi halászat elleni nemzetközi bálnavadászati egyezmény moratóriuma.
(MTI, kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTI/EPA/Caroline Seidel)
