A szarmatákhoz köthető épületeket, tárgyi emlékeket, többek közt kerámiatöredékeket, üvegedényeket és -gyöngyöket, illetve játékkorongokat találtak a készülő kiskunhalasi napelempark területén - tájékoztatta a Kecskeméti Katona József Múzeum és a SolServices Kft. az MTI-t. A Kiskunhalas határában nyáron végzett feltárás során az intézmény munkatársai egyebek mellett nyolc földbe mélyített épületet és legalább három cölöpszerkezetes felszíni épületet tártak fel, de előkerült negyven árok, több mint négyszáz cölöphely, mintegy kétszáz gödör, illetve három kút is.
Wilhelm Gábor, a múzeum vezető régésze szerint kizárólag a szarmata népcsoporthoz köthető leletanyag került elő, azonban a régészeti objektumok és a tárgyak alapján két időbeli horizont különíthető el.
A kora szarmata időszakhoz, az időszámításunk szerinti 2-3. századra eső első idősíkhoz köthetően nagy mennyiségű kézzel formált kerámia-, római festett tál-, fazék-, üvegedény- és terra sigillata töredékeket is felfedeztek. A szakember hozzátette, a leletek között talált sok római termék aktív kereskedelmi kapcsolatra utal. A későbbi időhorizont a 3-4. századra esik. Ebből a periódusból jellemzően U keresztmetszetű árkokat tártak fel, amelyek piros, zöld és sárga üveggyöngyöket, egy játékkorongot, illetve változatos kerámiatöredékeket rejtettek.
Farkas Gábor, a kutatásokat finanszírozó SolServices Kft. ügyvezető igazgatója szerint a 7711 négyzetméternyi területen zajló és a teljes építési területet lefedő feltárás biztosította a régészeti értékek megmentését, a történelmi értékek megőrzését. Mint mondta, a helyi közösség tagjaként a környezeti értékek megóvásán túl kiemelt fontosságú számukra a térség történelmi-kulturális értékeinek megőrzése.
A leletanyagot feldolgozását követően a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban állítják majd ki.
