Az amerikai külügyminisztériumban várhatóan újra felerősödnek a demokrácia exportban gondolkozó hangok, és számítani lehet növekvő nyomásgyakorlásra Amerika részéről, mind az Európai Bizottságban, mind az Európai Tanácsban, mind pedig az Európai Parlamentben, hogy erélyesebben lépjenek fel Lengyelországgal és hazánkkal szemben. Ezt a nyomásgyakorlást már Obama idején is megfigyelhettük
- ezt válaszolta Szapáry György egykori washingtoni nagykövet a Növekedés.hu azt firtató kérdésére, hogy milyen változás várható a magyar-amerikai kapcsolatokban Joe Biden hivatalba lépést követően. Szapáry szerint mindennek ellenére nem szabad elfelejteni, hogy mindkét ország kiszámítható NATO-szövetséges.
Ami hazánkat illeti, magyar katonák szolgálnak külföldön a NATO kereteiben, tavaly megkötöttük az Egyesült Államokkal a védelmi együttműködésről szóló megállapodást, növeljük a védelmi kiadásokat és amerikai fegyvereket vásárolunk. Így kettős szempontrendszert kell mérlegelni a kapcsolatok értékelésénél
- tette hozzá. A többi országra kitérve elmondta: Izrael esetében nem várható sok változás, továbbra is baráti ország marad,
szerintem a követséget sem fogják visszavinni Tel Avivba. Iránnal valószínű ismét tárgyalóasztalhoz ülnek és elképzelhető, hogy az Egyesült Államok visszalép az atomtárgyalásokba. Akár vissza is léphet a 11 országot tömörítő, Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség (CPTPP) kötelékébe, hogy ezzel is növelje a nyomást Kínára. Azt nem tudni, hogy TTIP, az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti régóta megfeneklett kereskedelmi tárgyalásokat újra indítják-e. Az már biztos, hogy Amerika visszalép a Párizsi Klímaegyezménybe és az Egészségügyi Világszervezetbe.
Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd
