Kína éles lőszerekkel hadgyakorlatozik Tajvan körül a következő napokban, ami a tajvani védelmi minisztérium szerint felér a sziget légi és tengeri blokádjával. A védelmi minisztérium kijelentette: válaszolni fognak minden olyan lépésre, amely sérti Tajvan területi szuverenitását - írja a BBC.
Kína és Tajvan közötti feszültség az elmúlt napokban fokozódott, miután Nancy Pelosi, a képviselőház elnöke Kína egyre erősödő figyelmeztetései közepette a szigetre látogatott, miután a Kínai Népköztársaság hadgyakorlatba kezdett a Tajvanhoz közeli Fucsien tartományban, az Egyesült Államok pedig hadihajókkal vonult fel a Csendes-óceánon.
A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg bejelentette, hogy csütörtök és vasárnap között gyakorlatozik Tajvan körül éles lőszerekkel,
hasonlóan az 1996-os szoros körüli válsághoz, melyhez hat, nagyméretű tilalmi zónát hozott létre. Azonban a hat zónából ezúttal három Tajvan húsz kilométeres határán belül van, amire eddig nem volt példa.
A tajvani védelmi minisztérium az ENSZ-egyezmények megsértésének nevezte a lépést, és elmondta, hogy a gyakorlatban
ezzel légi és tengeri blokád alá vonják a szigetet.
A tajvani kormány elítélte a kínai hadgyakorlatot, és közölték, hogy Kína ezzel gyakorlatilag behatol az ország felségterületére.
A BBC szerint, ha Kína hajókat vagy repülőgépeket vezényel ezekre a területekre, az felérne a sziget elleni invázióval, hiszen Tajvan kénytelen lenne megvédeni saját felségvizeit.
A lap tudósítója térképen jelölte a kínai hadgyakorlatok helyszínét:
It seems that the main response from mainland #China to the arrival of Nancy Pelosi in #Taiwan could be a series of air and sea live fire military exercises over several days all round the island. See map below… pic.twitter.com/PZVo8rokGX
- Stephen McDonell (@StephenMcDonell) August 2, 2022
Az eszkaláció lehetőségét tovább súlyosbítja, hogy négy amerikai hadihajó, köztük egy repülőgép-hordozó is a sziget közelében tartózkodik. Hivatalos indoklás szerint rutinbevetésen vesznek részt.
Hasonló konfliktusra 25 éve nem volt példa.
Akkor Li Teng-huj tajvani elnök vízumot kapott az Egyesült Államoktól, mire válaszul a kínaiak fenyegető katonai nyomásgyakorlásba kezdtek a Tajvani-szorosnál. Válaszul Bill Clinton elnök 1996-ban a vietnámi háború óta a legnagyobb csapatösszevonását hajtotta végre a kontinensen, amellyel sikerült deeszkalálniuk a konfliktust, így Tajvanban megtarthatták az első szabad elnökválasztást, melyet szintén Li Teng-huj nyert meg.
A tajvani konfliktus gyökereiről az alábbi cikkünkben írtunk bővebben:
Kapcsolódó
Sürgeti az idő Kínát, hogy Tajvan bekebelezésével lezárja a "nemzeti szégyen évszázadát"
Október óta napi rendszerességgel sérti meg a Kínai Népköztársaság Tajvan légvédelmi zónáját.
