A volt politikust az 1992-1995 közötti boszniai háborúban elkövetett népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt ítélték el.
Jogerősen életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtotta Radovan Karadzic egykori boszniai szerb elnököt szerdán az ENSZ hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT), súlyosbítva a háborús bűnök miatt első fokon kiszabott ítéletet.
A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék 2016 márciusában 40 év börtönnel sújtotta
Radovan Karadzicot az 1992-1995 közötti, csaknem százezer halottat követelő boszniai háborúban elkövetett népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt.
Akkor a magát ártatlannak valló, 74 éves elítélt fellebbezett a határozat ellen. Ügyvédje az ítélet enyhítését, az ügyészség viszont életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását kérte, mondván, Karadzic abban a vádpontban is bűnös népirtásért, amely alól korábban felmentették.
A mostani ítélet majdnem negyed évszázaddal a mintegy százezer halálos áldozatot követelő boszniai háború lezárása után véglegesen is kimondta: felelőssé tehető a volt boszniai szerb elnök az akkor történt vérontásért, többek között a srebrenicai mészárlásért is, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút gyilkoltak meg.
Az eljárás során a volt pszichiáter Karadzic azzal védekezett, hogy a srebrenicai népirtás pusztán mítosz, a bűncselekményeket a muszlimok rendezték meg és a boszniai szerbekre terelték a gyanút.
Ugyanakkor Katrina Gustafson, a vádhatóság képviselője szerint Karadzic
"visszaélt roppant hatalmával, hogy kiontsa a vérét számtalan embernek, és az igazság megköveteli, hogy ezért a lehető legsúlyosabb büntetést kapja".
A boszniai szerb elnöki tisztséget 1992-től betöltő Radovan Karadzic ellen már 1995-ben vádat emeltek, de ő éveken át bujkált, csak 2008-ban fogták el Belgrádban és adták ki Hágának, ahol a következő évben kezdődött ellene eljárás.
Az elsőfokú ítéletre nyolc évet kellett várni, de a sokkal rövidebb ideig tartó fellebbviteli eljárás sem volt zökkenőmentes. Tavaly szeptemberben lemondott, és mást jelölt ki maga helyett Theodor Meron, a Radovan Karadzic fellebbezési ügyében eljáró hágai bírói testület vezetője, miután a volt boszniai szerb elnök képviselői a felmentését kezdeményezték elfogultságra hivatkozva.
Karadzic megítélése Bosznia-Hercegovinában máig vitatott.
Az ország többségében bosnyákok és horvátok lakta részében egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta területeken inkább hősként tekintenek rá.
Címlapkép forrása: Wikipédia
