A kedd este megjelent Magyar Közlönyből derült ki, hogy lemondott Süli János, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára. Sokan arra gondoltak a hír hallatán, hogy a korábban a paksi atomerőmű bővítéséért tárca nélküli miniszterként felelős Sülinek valójában a munkaadója, Szijjártó Péter kötött útilaput a talpára (ami illeszkedne a róla kialakult keménykezű vezető képébe), mivel a miniszter a napokban élesen bírálta, hogy az erőműberuházással kapcsolatban nyolc év alatt "nem történt semmi", de információnk szerint a hivatalos formula pontosan adja vissza a történteket: Süli döntése volt, hogy távozik posztjáról.
Ám valószínűleg nem tette volna ezt meg, ha érezte volna a feltétlen bizalmat. Forrásaink szerint azonban
az elmúlt időben egyre inkább kicsúszott Süli kezéből az irányítás, a paksi új blokkok építéséért felelős cégben, a Paks II Zrt.-ben is olyan változások indultak el, amelyek Süli befolyásának csökkenésével jártak.
Szeptember 1-jétől új vezérigazgatója van a vállalatnak: Jákli Gergely az előző ciklusban Szijjártó alá tartozó Eximbanktól érkezett, és kicserélődtek az igazgatósági tagok is, akik Sülivel kooperálva intézték a beruházás előkészítését az elmúlt években. Az igazgatóság elnöke Jákli, és a tagok közé bekerült Fellegi Tamás egykori fejlesztési miniszter is. Ami a cégvezetés esetleges további átalakítását illeti, iparági forrásaink arra figyelmeztettek, hogy az atomenergia egy speciális terület, nem teremnek tonnaszám a képzett mérnökök, jóval komplexebb átalakítási tervre lehet tehát szükség Jákli részéről.
Mindenesetre ez már túl sok volt Sülinek, aki benyújtotta a lemondását.
A bizalom megingása természetesen nem volt előzmény nélküli. A paksi bővítésről még 2014-ben állapodott meg a magyar kormány az oroszokkal, az egyezség részeként 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosított Moszkva, a kivitelezést pedig a Roszatomra bízták. Az akkori tervek szerint 2023 környékén már üzembe kellett volna állnia az első blokknak, ehhez képest most odáig jutott a projekt, hogy ősszel talán elkezdődhet a tényleges földmunka a terepen. Az elmúlt napokban két miniszter is maliciózus megjegyzést tett ezzel kapcsolatban: Szijjártó Péter az ATV-nek adott interjúban fejtette ki, hogy a második fia akkoriban született, amikor a megállapodást tető alá hozták a felek, és amíg a gyerek szeptemberben a második osztályt kezdi meg, Pakson még semmi nem történt. Lázár János építésügyi miniszter pedig "ősbűnnek" a legsúlyosabb kormányzati hibák egyikének nevezte, hogy még nem üzemelnek az új blokkok.
"Nem a két miniszter kritikája miatt mondtam le, ez a kritika engem nem viselt meg" - reagált szerdán Süli az ATV Híradójának, lemondásának okáról viszont nem akar beszélni.
A csúszás okát a magyar kormány az uniós engedélyezési folyamat elnyúlásával magyarázta, ami valóban éveket vett igénybe. Csakhogy az uniós bürokrácia dolgát nem könnyítették meg az orosz kivitelező által készített engedélyezési tervek, amelyek több pontban sem voltak kompatibilisek az EU-s technológiai követelményekkel. Idővel aztán kiderült, hogy a hazai engedélyezési folyamat is jóval lassabb a kormány által feltételezettnél: az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a számára rendelkezésre álló maximális időt kihasználva vizsgálta meg az építkezés papírjait. Forrásaink szerint jóval gyorsabban is haladhatott volna a munka, ha Süli adminisztrációja aktívabban látja el feladatait. Az utóbbi időben állítólag már az orosz partnercég felől is olyan jelzések érkeztek, hogy nem elég intenzív az együttműködés a magyar fél részéről.
Így jutottunk el odáig, hogy nyolc év elteltével sem kezdődött meg az érdemi munka az atomerőmű területén. Talán idén ősszel - bizakodhatnak a külügyben azok után, hogy nemrégiben több fontos engedélyre, például a létesítésire, végül ráütötte a pecsétet az OAH (bár egyes vélemények szerint az engedélybe bújtatva további feltételeket fogalmazott meg a hivatal, vagyis nem lehet teljes értékűnek tekinteni a jóváhagyást). Volt, aki ebben Szijjártó "lobbierejét" vélte felfedezni, de tudomásunk szerint a jóváhagyások akkor is megszülettek volna ezekben a hetekben, ha nem változik az áprilisi választás után a kormánystruktúra, és kerül a külügyminiszter alá a beruházás.
Mai tudásunk szerint 2029-2030 táján készülhetnek el az új blokkok, ezt a határidőt továbbra is tarthatónak gondolják a kormányban.
Információinkkal megkerestük a külügyi tárcát, ahonnan Paczolay Máté külügyi szóvivőtől az alábbi választ kaptuk:
A létesítési engedélyek és az ötös blokk építési engedélyének megszerzésével a munka dandárját már nem az államigazgatásban vagy a minisztériumban, hanem az erre a célra létrehozott vállalatban kell végrehajtani. Most ez az időszak következik, aminek nyomán szeptember 1-jétől Jákli Gergely vette át a Paks II Zrt. irányítását. Folyamatosan tájékoztatni fogunk a fejleményekről.
