„Nem lehet félelemben élni, nem lehet rettegésben tanítani, mi nem is fogunk. De akkor ki fog holnap tanítani?” – tették fel a kérdést az iskola pedagógusai, nevelést-oktatást segítő munkatársai.
Mint mi is megírtuk, újra elindult a pedagógusok gördülő sztrájkra, amit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hirdetett meg január utolsó hetére. A tanárok továbbra is a méltányos fizetésemelésért, a kötelezően tanítandó óraszám csökkentéséért, a sztrájkjogot korlátozó törvény helyreállításáért, a tanárok kirúgásának határidejére vonatkozó új kormányrendelet visszavonásáért demonstrálnak. De van olyan iskola, amelyik nem csatlakozott az országos akcióhoz.
A budapesti XVIII. kerületi Brassó Utcai Általános Iskola pedagógusai, nevelést-oktatást segítő munkatársai szerint esély sem látszik arra, hogy a normális oktatási rendszert, a törvényességet tiszteletben tartaná a kormány, ezért nem csatlakoztak a hétfőn indult gördülő sztrájkhoz - szúrta ki a 444.hu.
„A január 23-án induló országos sztrájkban NEM VESZÜNK RÉSZT, mert számunkra az ellehetetlenített sztrájktörvény (az óráink felét meg kell tartanunk, és ha nincs elég ember, akkor fel KELL FÜGGESZTENÜNK A SZTRÁJKOT ) miatt
– írták a XVIII. kerületi Brassó Utcai Általános Iskola pedagógusai, nevelést-oktatást segítő munkatársai.
A nyilatkozatuk szerint annyi eredményt értek el, hogy „Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor 2023. január 12-e reggelére RENDELETBEN hozta meg döntését, hogy a sztrájk JELENLEGI (ÉRTELMETLEN) FORMÁJÁBAN törvényes, a polgári engedetlenség pedig törvénytelen. (De csak úgy törvénytelen, ha ezt a tanévet még letanítjuk, és visszamenőlegesen is megkaphatjuk a büntetést (kirúgást, büntit, ejnye-bejnyét). Ez szakiránytól, hiányszakmától és a tankerületi igazgató „tizedelési” kedvétől függ.)”
Úgy érzik, hogy ez a fenyegetettség, fenyegetés, bizonytalanságban tartás az emberi mivoltukat, önbecsülésüket veszi semmibe. És nem hajlandóak a kormány, a miniszterelnök, az oktatásért felelős miniszer, a tankerületi igazgató rendeletben meghozott engedélye szerint tiltakozni, és csak két utat látnak elégedetlenségük kifejezésére, minél nagyobb létszámban engedetlenkedni és tömegesen elhagyni a pályát. Nem terveznek szétverni székházat, nem fordulnak a rendőrök ellen - tették hozzá.
Emlékeztetnek rá, hogy tavaly ősztől „átlagban 6 fő/alkalom polgári engedetlenkedett körülbelül összesen 56 órát, átlagban 14 fő/alkalom sztrájkolt körülbelül összesen 594 tanórát”. Közben azonban mindig figyelembe vették, „hogy a lehető legkevésbé sérüljön a gyerekek tanuláshoz való joga”, mert biztosították a felügyeletüket, a továbbtanuló 8. osztályosoknak pedig különórákat szerveztek.
Azt írják, a központilag meghirdetett megmozdulásokkal nem értek célt, „sőt, a minisztérium ahelyett, hogy megoldást keresett volna a pedagógusok követeléseire, még fenyegetőbbé, még cinikusabbá vált”. Emiatt az országos sztrájkot „a kormány időhúzó, szemérmetlen, minket nevetség tárgyává tevő céljainak elősegítőjeként” látják.
- tették fel végül a kérdést.
