Soltész Miklós a Magyar Nemzetben azt mondja, ez indokolt is, mert a magyarok nyolcvan százaléka a kereszténységet értéknek tartja,
és majdnem hetven százalék a magukat vallásosnak vagy a maguk módján vallásosnak tartók aránya.
Az egyházak közfeladat-ellátása iránt is jelentős a társadalmi igény. A Miniszterelnökség egyházi kapcsolatokért felelős államtitkára azt mondja, ezekhez ugyanazokat a támogatásokat adják, mint az állami, önkormányzati fenntartású intézményeknek.
Minden egyes hívő után tízezreket fizet az állam az egyházaknak
Mivel a legtöbb pénz építkezésekre megy, az állam elsősorban az építőipart támogatja.
A KDNP politikusa azt mondja, papok, lelkészek nem kapnak fizetést az államtól, csak a kistelepüléseken szolgáló lelkészeket támogatják néhány tízezer forintos kiegészítéssel.
Az egyházi iskolák tanárai vagy a szociális intézmények dolgozói ugyanúgy kapják meg a bérüket, mint az állami intézményekben.
Szerinte az Európai Bizottság jogállamisági jelentéséből azért maradt ki a magyar egyházak helyzete, mert az országot
hivatásszerűen besúgók, a Soros-hálózathoz tartozók ezúttal elfelejtettek kritikát megfogalmazni. (…) Magyarországon 32 bevett egyház van, ami nemzetközileg is kiemelkedő.
Iványi Gábor azért támadja őket, mert kikerült ebből a kategóriából a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET), amelynek azonban egyetlen fillérrel sem tartoznak, intézményeitől sem vonták meg az állami normatívát. Furcsállja, hogy az ellenzék azt kifogásolja, ha egy egyház politikai kérdésekben véleményt nyilvánít, de azt nem,
ha Iványi Gábor tüntetéseken szidja a miniszterelnököt és a kormányt vagy éppen Nobel-díjra jelöli Soros Györgyöt.
Soltész Miklós úgy látja, a magyarországi zsidóság több vezetőjével kiváló a kapcsolatuk, csak a Mazsihisz elnökétől kapnak kritikákat. Azokat viszont nehezen tudják értelmezni, hiszen zéró toleranciát hirdettek az antiszemitizmus ellen, Heisler András a Soros-plakátok kapcsán mégis antiszemita indulatok keltéséről beszélt, az izraeli kormányfő látogatásakor pedig közölte, hogy a zsidók félni kezdtek Magyarországon. Ő többi zsidó felekezet vezetőjétől mást hall. Az államtitkár kettős mércének tartja, hogy a Mazsihisz elnöke alig törte meg a csendet amiatt, hogy
a baloldal nyíltan vállal nyilaspártokat és olyan, a zsidóságot gyalázó politikusokat, mint Bíró László.
A KDNP politikusa az LMBTQ-érzékenyítésre szánt mesekönyv, a Meseország mindenkié című kötetről azt mondja, a szexuális identitás magánügye, azért senkit nem szabad támadni.
Márki-Zay: értéksemleges tény, hogy a Fideszben van a legtöbb homoszexuális
A hódmezővásárhelyi polgármester szerint nem vállalhatatlan, amit mondott.
A homoszexuálisok döntő többsége nem akar botrányt, nem akar senkit sem provokálni, úgy élnek köztünk, mint bárki más.
Viszont egészen más kérdés, ha egyes, a homoszexuális embereket egyébként pajzsként használó csoportok erőszakosan akarnak homoszexuális propagandát ráerőltetni a fiatalokra, sőt már a gyermekeinkre is.
Az államtitkár egyetért Gulyás Gergely miniszterrel, ez felveti a kiskorúak veszélyeztetésének gyanúját.
Rendkívül felelőtlen és teljesen elfogadhatatlan rájuk erőltetni ezt akár az óvodában, az iskolában, akár a médián keresztül. Egy szűk, de hangos és erőszakos csoport az, amely ezt erőlteti.
Soltész Miklós az interjúban azt is elmondta, hogy eddig mintegy háromezer templomot sikerült felújítani Magyarországon és a Kárpát-medencében, és 130 új templom is épült.
Beer Miklós: Féltem az egyházamat!
A korábbi interjúkötetek után sokan kérdezték a nyugalmazott váci püspöktől, ha ennyi baja van az egyházával, miért nem hagyja ott? Hát azért, mondja, mert rajongva szereti, magáénak érzi és félti.
Kiemelt kép: Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelõs államtitkára beszél a budaörsi Nepomuki Szent János Plébániatemplom felújításának ünnepén október 11-én. A felújításhoz a kormány 50 millió forinttal járult hozzá. MTI/Illyés Tibor
