Felröppent ugyan a hír, hogy leállítják a magyar kormánynak az üldözött keresztényeket támogató programját, de hamar érkezett a Miniszterelnökség cáfolata: a Hungary Helps (HH) nem áll le. Tavaly is körülbelül ugyanannyi pénzt szántak rá, mint a korábbi években, és már az idén is jutott 173 millió egy szíriai lovagvár felújítására, valamint a "migránsok által megrongált görög templomok helyreállítására" is utalt 10 milliót az Azbej Tristan KDNP-s államtitkár által felügyelt program.
Magyarország 2017 elején indult humanitárius segítségnyújtási keretprogramja több mint 70 ezer, válságrégióban élő embernek, köztük kiemelten üldözött keresztényeknek tette lehetővé a helyben maradást, ezzel csökkentve az Európára és hazánkra nehezedő migrációs nyomást
- olvasható a Miniszterelnökség honlapján, amiből gyorsan kiszámolható, hogy átlagban körülbelül 150 ezer forint jutott minden megsegített emberre.
A keresztényüldözés valóság, de ez nem magyarázat mindenre
Írtunk arról, hogy sok helyen a világban valóban folyik keresztényüldözés, kifejezetten válságos a keresztények helyzete például a Közel-Keleten, illetve Afrika egyes országaiban. Nem meglepő, hogy a Hungary Helps programjainak jelentős része is itt fut.
Tényleg a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon?
Legutóbb Niedermüller Péter szavai miatt emlegették kormánypártiak, hogy a keresztényeket üldözik a leginkább világszerte. A magyar kormánynak külön programja és államtitkára is van a kérdésre. Igaz a kormánypártiak állítása vajon? És ha igen, mi ennek a mondásnak a politikai háttere?
A programról indulásakor Orbán Viktor azt mondta, hogy "a menekültek befogadása és elosztása helyett az Európai Uniónak inkább ott kellene segítenie, ahol a baj van". És bár a keresztényüldözés tény, az viszont már kérdéses, hogy mennyiben tartható a miniszterelnök fenti állítása, miszerint ez a program kiváltja a magyar menekültügyi rendszert, amit lényegében teljesen leállítottak: 2019-ben ugyanis mindössze 60 esetben bíráltak el pozitívan menedékkérelmet Magyarországon.
Mutatja az üldözött keresztényekkel érzett kormányzati szolidaritás valódi erejét, hogy míg a HH keretében a jezidi menekültek helyben maradására 200 milliót szántak tavaly, addig sokukat hónapokig tartották bezárva a tranzitzónákban: a riportunkban is megszólaló Ghanimot és családját például másfél évig,
miközben abból a Szindzsárból menekült el, ahol - a pályázati dokumentáció szerint - az ISIS által lerombolt és tömegsírrá tett iskola helyett új iskola építésében segít Magyarország.
Mindezek ellenére a HH marad, a magyar menekültügyi rendszert pedig nem fejlesztik. És bár a programból nem lett egyelőre a kormányzati akaratnak megfelelően "V4 Helps, sőt akár EU Helps", de a kiemelt szerepét az is jól mutatja, hogy a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. egyik felügyelőbizottsági tagja nem más, mint Orbán Viktor sajtófőnöke, Havasi Bertalan.
Etiópia feljövőben, de még mindig a Közel-Keleten költjük a legtöbb pénzt
Amikor tavaly írtunk a HH-ról, akkor cirka 8,7 milliárd forintnál járt a program összköltsége, és azzal vontunk párhuzamot, hogy "amíg humanitárius segítségnyújtásra bő két év alatt 8,7 milliárd forintot költött a kormány, addig az idei év első hónapjában a Soros Györgyöt és Jean-Claude Junckert ábrázoló hirdetésekre 10 milliárd mehetett el". Ezt a reklámköltést ugyan már meghaladja a HH költsége (11 milliárdnál jár), de azóta a kormányzati marketingkiadások is emelkedtek:
csak 2020-ban legalább háromszor annyi pénzt reklámozhat el a Rogán Antal alá tartozó minisztérium, mint amennyi évek alatt jutott az üldözött keresztényeknek.
A HH-ra szánt összeg innen nézve is szerény, de akár onnan nézve is, hogy Mészáros Lőrinc szállodái egy tollvonással több pénzt kaptak, mint az üldözött keresztények három év alatt.
A program keretét továbbra is a Közel-Keleten, illetve a szub-szaharai Afrikában költötte el a kormány. 2019 egyik nagy "nyertesének" Etiópia látszik: a kelet-afrikai ország korábban nem kapott HH-pénzt, tavaly viszont rögtön közel félmilliárdot a Mai Aini menekülttábor fenntartásának támogatására, további 161 milliót pedig egy szegénykórház fejlesztésére. A 2008-ban alapított táborban főleg a világ egyik legelnyomóbb rezsimjének, Eritreának a menekültjei élnek, közel 20 ezren vannak. Eritrea lakosságát körülbelül fele-fele arányban alkotják keresztények és muszlimok, arra semmi nem utal, hogy Mai Aini lakóinak más lenne a vallási összetétele.
Országokra lebontva a következőképpen alakult a HH-támogatás megoszlása 2017 óta:
A grafikonról hiányzik 620 millió forintnyi támogatás, amit a Szír Ortodox Egyház, illetve a Szír Katolikus Patriarchátus kapott humanitárius tevékenységre, mert ennek elköltésére Szírián kívül Irakban, valamint Libanonban is van lehetőségük. Ám e nélkül is világosan látszik, hogy összességében a Közel-Keletnek a keresztények számára legforróbb részére küldte a legtöbb pénzt a magyar kormány, oda, ahol például az ISIS népirtása történt.
Körülbelül minden harmadik forint Szíriába került
Az összesen támogatott 44 projekt nagy részét a kezdetekben főleg egyházakra bízták, és ez a trend 2019-ben sem változott érdemben. Új szereplő a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet: egy iraki kurdisztáni menekülttáborban nyithatnak pékséget jezidi nőknek, illetve a már említett szindzsári iskola újjáépítésénél segédkezhetnek összesen 167 millió forintos támogatással; valamint az ukrajnai Herszon régióban alakíthatnak ki egy krízisközpontot nőknek, akik nemi erőszak vagy emberkereskedelem áldozatává váltak.
A Közel-Kelet békésebbnek mondható részein egy izraeli múzeumra gondolt elkölteni 66 milliót tavaly a magyar kormány. Szintén újdonság, hogy Libanonban és Jordániában elindult a HH új pilotprogramja 14 önkéntes számára a Magyar Önkéntes Liga Egyesület szervezésében 12 millió forintból.
Irakban - kizárólag a kurdisztáni részre - továbbra is biztosít forrásokat a magyar kormány, igaz, tavaly a korábbi éveknél jóval kevesebb, 196 millió forint jutott erre a területre. Ebből majdnem a teljes összeg a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet projektjére jut.
A legtöbb pénz tavaly az évek óta polgárháború sújtotta Szíriába irányult: 1,9 milliárd forint.
Ennek az összegnek több mint a harmadát a damaszkuszi Riaya iskola épületének helyreállítására, felszerelésére és egyéves működési költségeinek biztosítására költhette a Melkita Görögkatolikus Egyház.
De Afrikának is egyre több jut
Ugyan tavaly Etiópiának jutott egész Afrikában a legtöbb pénz, főleg a fent említett menekülttábor fenntartására, de összességében eddig Nigéria kapta a legtöbbet Magyarországtól, legalábbis a Hungary Helps kereteiben belül. A nyugat-afrikai országnak tavaly is jutott félmilliárd. Nigéria támogatása érthető, mert az iszlamista terrorszervezet, a Boko Haram ennek az országnak az északi részén végezte, végzi a legnagyobb pusztítást.
Tavaly Mozambik is kapott 3 millió forintnyi gyorssegélyt, ami kevésbé illik a HH profiljába, ugyanis az Ida ciklon miatt az otthonukat elveszítő emberek támogatására kapta a pénzt Jose Malunga tiszteletbeli konzul. 2019-ben még egy ország kapott gyorssegélyt Magyarországtól: Srí Lanka, mégpedig 9 milliót a húsvéti terrortámadás után.
A HH keretéből Magyarországon is jelentős összeget költöttek el: a program elindítása óta 1,38 milliárd forintba került a menekült keresztény fiatalokra célzó ösztöndíjprogram, de a Jezsuita Menekültszolgálatnak is jutott némi aprópénz: 1,5 millió forintot kaptak integrációs programokra.
Tavaly a keretből egy könyv kiadására is futotta: 6,25 millió forinttal járult hozzá a magyar kormány a Nemzetközi vallásszabadság - a globális intolerancia megnövekedése című könyv elkészüléséhez.
Kiemelt kép: Sia Kambou /AFP
