Sokan a legközvetlenebbül a boltokban tapasztalják a nagyon meglódult inflációt, az elmúlt hónapokban egy sor élelmiszer vagy vegyiáru ára drágult soha nem látott szintre. Ugyan a Központi Statisztikai Hivatal által mért infláció jóval szélesebb kört fed le, mint az élelmiszerek (hiszen a rezsidíjak, szolgáltatások ára, vagy az okostelefonok, autók is benne vannak), és az szeptemberben nyolcéves csúcsra, 5,5 százalékra ugrott, de az élelmiszerekre kimutatott átlagos drágulás csupán 4,4 százalékos. Hogyan lehet ez, hogy sokan jóval nagyobb ütemű áremelkedést éreznek a bőrükön, úgy érzik, jóval inkább drágult az élelmiszer, mint amennyit a hivatalos statisztika említ?
Az azénpénzem összeállított egy 20 elemből álló vásárlói kosarat, olyan alapélelmiszereket tartalmaz ez a kosár, mint például liszt, tej, tojás, kenyér, étolaj, rizs, párizsi, csirkemell, ásványvíz, margarin, száraztészta. Felírták tavaly is meg most is, mennyiért lehet megvenni ezeket a termékeket különböző üzletláncoknál (olyanoknál is, amelyeknek van webáruházuk, vagy csak az van). Az eredmény szerint átlagosan nem 4,4, hanem 10 százalékkal kell most többet fizetni a kiválasztott élelmiszerekért, mint egy évvel ezelőtt.
Több áruházban (Spar, Príma) 13 százalék feletti a drágulás. A kosárért a legkevésbé (mintegy 3 százalékkal) a korábban messze a legdrágábbnak számító GRobyban kell most többet fizetni a tavalyinál - tapasztalta a portál.
