Már a koronavírus-járvány első szakaszában, márciusban 56 ezer ember veszítette el állását. Noha a kormány kiszivárgott tervei alapján úgy tűnik, hogy lassan újraindulhatnak a leállt ágazatok, szállodák, éttermek, nem élelmiszerüzletek, mégis nagyon úgy fest, lesznek még leépítések.

A szakszervezet szerint a dolgozók dühösek, mert bonyolult és túl sok elvárást tartalmaz a csökkentett munkaidőre járó állami bértámogatás. Lesznek cégek, amelyek emiatt nem is élnek a lehetőséggel.

Újabb leépítések jöhetnek

Létszámleépítési tárgyalás most éppen nem folyik sehol - mondta megkeresésünkre a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, László Zoltán. A szakszervezet azonban arra számít, hogy lehetnek további elbocsátások. Tudják, hogy vannak olyan vállalatok, amelyeknél nagyon magas a kapacitás ahhoz képest, amekkora megrendelés-állományt pillanatnyilag látnak.

A Bosch első körben 700 kölcsönzött munkavállalótól válik meg - a legtöbb nagyvállalat ezen a lépésen már túl van.

László Zoltán megemlítette, március 19-én egyszerre legalább 15 ezer kölcsönzött munkavállaló veszítette el az állását a különböző gépipari, autóipari cégek dunakiliti, sopronkövesdi, mosonmagyaróvári, győri, tatabányai, esztergomi, székesfehérvári, veszprémi üzemeiben.

Egy-egy gyárból több száz, esetenként több ezer kölcsönzött munkavállalót küldtek el - tette hozzá.

Két okból is arra számít a szakszervezet, hogy további leépítések várhatóak. Az egyik, hogy

  • az ellátási láncok olyan mértékben sérültek, hogy a gyártás nemigen fog tudni felpörögni sehol olyan mértékben, ahogy tervezték.

Megemlítette, hogy a Suzuki-gyár elméletileg hétfőn indult volna újra, aztán szerdára tették az időpontot, most pedig úgy tudja, maga a termelés csak jövő hétfőn indulhat el. A Suzuki megkeresésünkre azt írta, fokozatosan indul el a termelés. Egy ilyen hosszú, 6 hetes leállást követően a gyártásra való felkészülést próbaindítás előz meg. Április 29-én zajlik a technológiai felkészülés ellenőrzése, a gépek elindítása, tesztgyártás, minőségellenőrzés és a járványügyi intézkedéseket is magába foglaló oktatás. Április 30-án az oktatások folytatódnak, és elindul a gyártás is.

A másik, hogy

  • jelentős a megrendelés-csökkenés az autógyártóknál és gépgyártóknál is.

A stabil gárda is sorra kerülhet

Többnyire elküldték már a cégek a kölcsönzött munkaerőt, a határozott idejű foglalkoztatottakat, a próbaidősöket. A saját dolgozók közül is küldtek már el - általában húszasával, mert ez még nem számít bejelentendő csoportos létszámleépítésnek. (Csak harminc fő felett csoportos a leépítés, illetve 300 fő alatti cégeknél a létszám 10 százaléka felett.)

Egy idő után, ha nem javul a helyzet - márpedig ez nem látszik - sorra fognak kerülni a határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatott saját dolgozók is - borítékolta László Zoltán. Ennek oka, hogy sok olyan cég van, amelyen nem segít a kormányzati mentőprogram. Ami szakszervezeti oldalról közelítve azt jelenti, hogy sok az olyan munkavállaló, aki nem kap segítséget.

Csalódottak a dolgozók

A környező országokban világos, egyértelmű állami támogatások vannak, így meg tudnak maradni a munkahelyek - a dolgozók ezt hiányolják nálunk, és dühösek a szakszervezeti vezető szerint.

Nehezményezik, hogy komplikált, elvárásokkal tűzdelt szabályzatok alapján lehet csak igénybe venni a bértámogatást, amit nem ritkán a munkáltató sem ért.

A végeredmény, hogy nem látják, ki, mit, hogyan kaphat. Ez alapján László szerint dolgozók úgy érzik, a magyar kormány nem támogatja azt az embert, aki a jelenlegi helyzetben nem tud munkát végezni. A vezető szerint azt várták volna, hogy ha valakinek önhibáján kívül, csupán a koronavírus-válsághelyzet miatt megszűnik a munkahelye, akkor ne büntessék. Most sokan büntetésként élik meg, hogy elvész a munkájuk, a bérük.

Ismer olyan fémipari céget, ezer foglalkoztatottal, ahol már harmadik hete vannak otthon a dolgozók fizetés nélkül. Ennek a vállalatnak nem segítség a bértámogatás, mert egyáltalán nincs bevételük, semennyit nem tudnak fizetni a dolgozóiknak. Így pedig a dolgozók számára sem elérhető az állami segítség.

A Vasas területét nézve nem csak az autóipari cégeknél lehet ilyen probléma, hanem az elektronikai, villamosgép-gyártó, villamossági, gépgyártó vállalatoknál, vállalkozásoknál is. Azoknál mind, akiknek nincs multis hátterük, jelentős cash flow-juk.

Nem minden cég meri bevállalni a bértámogatást

A cégek egy része igyekszik kihasználni a csökkentett munkaidős foglalkoztatásra igénybe vehető, a kiesett munkaidőre jutó bér utáni 70 százalékos állami bértámogatást, de a szakszervezet úgy tudja, nem mindenki élne ezzel. László Zoltán szerint azok nem kérnek bértámogatást, akik még a lazítás után sem tudják felvállalni a megfogalmazott elvárásokat, illetve túl nagynak találják a bürokratikus terheket.

A cégek egy része nem lát három hónapra előre, és nem tudja garantálni, hogy ennyi ideig megtartsa azokat a dolgozókat, akikre igényelné az állami bértámogatást.

Ezért nem minden cég számára opció a kormány segítsége. Hasonló a tapasztalat a mikrovállalkozásoknál is:

Magára hagyta a kormány a bevétel nélkül maradt cipészt, szerelőt, mosodást

A mikrovállalkozások jó részének nem nyújt segítséget a gazdaságvédelmi akcióterv.

(Eredetileg a teljes létszámot meg kellett volna tartani, 3 1 hónapig, ez a feltétel enyhült úgy, hogy csak a bértámogatott dolgozókat kell megtartani, három hónapig.)

Őrületes háttérmunka folyik az újraindítás érdekében, össze kell hangolni a sérülékeny ellátási láncokat, a logisztikát, a gyártási technológiákat - egyetlen komponens, vagy alkatrész megváltozása miatt egész folyamatokat kell újratervezni, ami érintheti a beszállítókat is. Az ipar szeret minél hosszabb időre előre látni - gond, hogy ez most nem működik a rengeteg bizonytalansági tényező miatt.

Heti 32 vagy 20 órás foglalkoztatásra térnek át a cégek

László Zoltán szerint most az a legjellemzőbb, hogy az újraindulásra készülve a cégek próbálják amennyire lehet maximalizálni a lehetőségeiket, elérni, hogy a lehető legkevesebb költséggel a leghatékonyabban tudják mozgatni munkavállalóikat. Éppen a munkaszerződés-módosítások időszaka van - sokan térnek át leginkább 32 órás, illetve húszórás munkahétre.

A 32 órás munkarend mellett van, ahol napi 6,4 órában dolgoznak heti öt napot - ez lehetőséget biztosít arra, hogy a műszakváltások között több idő teljen el, megvalósítható, hogy a műszakok ne találkozzanak egymással és legyen idő a köztes fertőtlenítésre. Máshol 4 napot fognak dolgozni nyolc órában.

Koronavírus - Még több hír a témában

A szakszervezet sorra kapja a kollégáktól a módosított munkaszerződéseket, átnézésre. Az érdekképviselet szorgalmazza is, hogy a dolgozók mindenképpen nézessék át az új szerződéseket, hogy a láthatóan nagy kapkodásban nehogy később gond legyen.

Probléma lehet a módosított munkaszerződésekkel

A szakszervezet talált kifejezetten tisztességtelen módosítást is, ahol a munkaidő 20 százalékkal csökkent, a bért ellenben 25 százalékkal faragták volna le. Előfordult, hogy az állásidőre a Munka Törvénykönyve szerint járó 100 százalékos alapbér helyett csak 70 százalékot írt a foglalkoztató az új munkaszerződésbe.

Nem elég, hogy a dolgozó nem kapta volna meg, ami a törvény szerint jár, hanem munkaidőkeret mellett 100 százalékkal kellett volna ledolgoznia azt az időszakot is, amire csak 70 százalékos alapbért kapott.

A szakszervezet szerint kavarodást okozhat, ha a munkaidő-csökkentés kezdetekor nem zárják le a munkaidőkereteket, mert ilyenkor a munkaidőbankba bekerülő órákat másképp kell számolni. Bár már nem feltétel a bértámogatáshoz a munkaidőkeretek lezárása, elszámolása, ezt mindenképpen javasolják - különben maga a cég, és a munkavállaló is bukhat.

Kiemelt kép: mikroszkópos ellenőrzés a Bosch hatvani üzemében. Fotó: Stiller Ákos / Bloomberg via Getty Images


❤ ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!