A margarin lesajnálása a történetéből fakad, hiszen valóban azért született, hogy olcsó, és tartós alternatívája legyen a vajnak. III. Napóleon császár a francia - porosz háborúban harcoló katonái, és alsóbb néprétegek számára keresett valamit vaj helyett, ami sokkal olcsóbb, és tartósabb. Felhívására Hippolyte Mége-Mouriés vegyész adott be sikeres pályázatot 1869-ben.
Mége-Mouriés, miközben az olcsó vajpótló megalkotásán ötletelt, teheneket tanulmányozott. Észrevette, hogy azok nem csak akkor adnak tejet, amikor eleget kapnak enni, hanem akkor is, ha alultápláltak, és lefogynak. Rájött, hogy ebben az esetben a szervezetük nem a zsírjukból állítja elő a tejet, hanem a faggyújukból. Már csak azt kellett kitalálnia, hogyan tudná mesterségesen imitálni ezt a tehenek szervezetében lezajló folyamatot. A találmányának az oleomargarine nevet adta, mely a latin oleo (marhazsír) és a görög margarite (gyöngyfény) szavak összetételéből származott.
Bár a vegyész levédette a találmányát, nem tudott belőle üzleti sikert kovácsolni, így két évvel később, 1871-ben eladta a szabadalmát egy Jurgens nevű holland cégnek, mely ma az Unilever csoport tagja. Ugyanabban az évben jegyeztette be az Egyesült Államok első margarinszabadalmát Henry W. Bradley, a New York államban fekvő Binghamtonban. Az ő receptje állati zsiradékok mellett már növényi olajokat is tartalmazott.
Az olcsóbb és tartósabb vajhelyettesítő gyorsan népszerű lett, ez pedig nem tetszett a tejipar szereplőinek. Folyamatosan lobbiztak, és lejárató kampányokat indítottak a konkurens margaringyártók ellen. Olyan pletykákat terjesztettek, hogy a margarint eredetileg pulykák hizlalására fejlesztették, de a madarak megdöglöttek tőle, ezért adják el inkább az embereknek. Közben a törvényhozóknak panaszkodtak, hogy a margarin halványsárga színe mesterséges, és követelték, hogy a vajpótló ne hasonlíthasson a vajra.
Néhány amerikai államban sikerült elérniük, hogy a margarint pirosra, rózsaszínűre, vagy feketére kelljen színezni. Mindezt úgy, hogy közben a vajtermelők is mesterségesen sárgították a vajat. Ennek az volt az oka, hogy az emberek hagyományosan jobban szerették a halványsárga "tavaszi vajat", mely annak köszönhette árnyalatát, hogy a legelőkön táplálkozó tehenek tejéből készült. A sokkal fehérebb, istállós takarmányozás során keletkezett tejből készülő "téli vaj" állítólag nem annyira ízletes, így sokkal kevésbé volt népszerű, a termelők ezért uniformizálták a vaj színét.
A világháborúk és a világgazdasági válság során azonban, a tejlobbi minden igyekezete ellenére, a margarin megkerülhetetlen alapélelmiszerré vált. Az ötvenes években a volt first lady, Eleanor Roosevelt hirdette a tévében, hogy bár korábban soha nem gondolta volna, vaj helyett már ő is csak margarint ken a pirítósára.
De vajon a margarin még napjainkban, a feltalálása után több másfél évszázaddal is csak olcsó vajpótlónak számít?
Nem egészen. A vaj több telített zsírt tartalmaz, ami számos kockázattal jár, hozzájárulhat például az artériák elzáródásához. A növényi alapú margarinok ezzel szemben olyan egészséges zsírsavakat tartalmaznak, amelyeket a szervezetünk nem képes magától előállítani. A margarinokban lévő napraforgó, repce-, és lenolaj például tele van a szív- és érrendszer működését támogató omega-3 és omega-6 zsírsavakkal.
Gyakori tévhit, hogy a margarinok részben még mindig hidrogénezett, azaz keményített növényi olajokból készülnek. Korábban valóban hőkezeléssel és hidrogén hozzáadásával készítették a margarint, de az 1990-es évek táplálkozástudományi és technológiai újításainak köszönhetően a hidrogénezett növényi olajok az elmúlt harminc évben teljesen kiszorultak a gyártásból. A mai modern margarinok megfelelő keménységét a szobahőmérsékleten is szilárd trópusi növényi zsírok, például kókuszzsír felhasználásával érik el a gyártók.
Tipp
A palacsintának egészen különleges ízt ad, ha olvasztott margarinnal készül. Ha pedig olaszos hangulatban vagyunk, készíthetünk úgy paradicsomszószt a tésztához, hogy első lépésként, az apróra vágott hagymát margarinon fonnyasztjuk meg. Érezni fogjuk a különbséget!
Rama. Minden ételt finomabbá tesz
Ahogy a vajat, úgy a legújabb margarinokat sem csak kenyérfélékre lehet kenni. A gazdag, krémes ízvilágú, Rama 100% növényi alapú vaj alternatíva 79% zsírtartalmának köszönhetően sütéshez és főzéshez is kiváló alapanyag, bármilyen receptben megállja a helyét. A vaj teljes értékű, 100%-ban növényi alapú alternatíváját kínáló Rama mindenmentes, ezért megfelel a legújabb táplálkozási trendeknek, illeszkedik a speciális diétákba, a vegán életmódot követők is fogyaszthatják, ráadásul éghajlati hatása 50%-kal alacsonyabb, mint ugyanannyi, tejből készített vajé.*
A cikk a Rama támogatásával készült.
*A Quantis 2020-nak az Európában értékesített 100% NÖVÉNYI ALAPÚ VAJALTERNATÍVÁRA és az európai tejből készített vajra irányuló, szakmailag lektorált összehasonlító életciklus-elemzések alapján. További információkért keresse fel a www.rama.com/hu-hu/hu oldalt.
