Egyre többen intézik online a karácsonyi ajándékvásárlást, ennek ellenére sokan nincsenek tisztában azzal, milyen jogok illetik meg őket az internetes rendelés során, és mit tehetnek, ha nem elégedettek a kifizetett termékkel - derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara online felméréséből. A kitöltők fele nem tudta például, hogy


  • az online rendelt termékekre is ugyanolyan garanciát kell vállalniuk az eladóknak, mintha egy üzletben vásárolták volna.

Sokan azzal sincsenek tisztában, hogy

  • nem kell búcsút mondaniuk a pénzüknek, ha a webshopot tulajdonló cég nem hajlandó visszafizetni a jogszerűen visszaküldött termék árát.

A karácsonyt megelőző időszakban nemcsak az üzletek, hanem a webshopok forgalma is megugrik, egyre többen intézik interneten az ajándékvásárlást, a járvány még rá is erősített erre a jelenségre. Online felmérésében a többi között azt vizsgálta a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK), hogy tudják-e a magyarok, milyen jogok illetik meg őket az internetes vásárlás során, és milyen lehetőségeik vannak, ha az átvétel után nem elégedettek a megrendelet termékkel. Például vissza lehet-e küldeni egy kifogástalan állapotú és megfelelő méretű cipőt, ha csak annyi a baj vele, hogy nem tetszik a vásárlónak? Milyen hosszú garancia vonatkozik az online vásárolt dolgokra? És mit lehet tenni akkor, ha a webshopot tulajdonló cég nem hajlandó visszafizetni a visszaküldött termék árát?

Indoklás nélkül el lehet állni a vásárlástól

A kitöltők fele nem tudta, hogy

  • az interneten vásárolt termékekre ugyanolyan garanciális szabályok vonatoznak, mintha boltban vásárolták volna meg.
  • Ha 10 és 100 ezer forint között volt az ára, akkor egy évig érvényes a jótállás,
  • 100 ezer forint felett a termék már két évig garanciális.
  • Ha pedig az eladási ár meghaladja a 250 ezer forintot, az eladónak minimum három év garanciát kell vállalnia.

Meghibásodás esetén tehát érdemes jelezni a webshopnak a problémát, amely - ha a termék nem a vásárló hibájából romlott el - köteles gondoskodni annak cseréjéről vagy javíttatásáról.

A válaszadók egyharmada azzal sem volt tisztában, hogy

  • internetes vásárlás esetén, a termék átvétele után 14 napig még indoklás nélkül el lehet állni a vásárlástól, a webáruház pedig köteles visszafizetni a termék árát, a vevőnek csak a visszaküldés költségét kell kifizetnie.

Ennek feltétele, hogy a vásárló időben, vagyis az átvételt követő 14 napon belül jelezze szándékát a webáruháznak. A kitöltők egyharmada szintén nem tudta, hogy

  • az elállási jog azonban nem vonatkozik minden egyes terméktípusra.
  • Kivételt képeznek például az élelmiszerek, az egyedileg legyártott termékek, a kibontott csomagolású higiéniai termékek, a fehérneműk, a CD/DVD-k, valamint a letöltött szoftverek is. Továbbá
  • az aukciós portálokon, apróhirdetéses oldalakon, illetve a közösségi médián keresztül, magánszemélytől vásárolt termékek esetén sem illeti meg a vevőt az elállási jog.

Van megoldás, ha nem fizet a webáruház

A felmérést kitöltőknek csak kevesebb mint fele volt tisztában azzal, mit tehet a vásárló, ha a webshopot tulajdonló cég nem hajlandó megtéríteni a jogszerűen visszaküldött termék árát. Sokan a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez fordulnának, abban a hitben, hogy a fogyasztóvédelem elrendelheti a visszafizetést.

Valójában, ha valaki nem kapja meg a megrendelt és kifizetett árut, vagy a webshopot tulajdonló cég nem akarja visszaadni a visszaküldött termék árát, akkor fizetési meghagyásos eljárással juthat leggyorsabban a pénzéhez

- hangsúlyozza dr. Tóth Ádám, a MOKK elnöke.

Fizetési meghagyásos eljárást bármelyik közjegyzőnél lehet kezdeményezni. Ha a vállalkozás a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem fizet, de nem is vitatja a követelést, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és azonnal végrehajthatóvá válik. Ha viszont vitatja a követelést (ellentmondással él), a vevő bíróságon érvényesítheti a követelését. A közjegyzők tapasztalatai szerint azonban a fizetési meghagyás kézhezvétele után sokan kifizetik a jogos követelést, mert el szeretnék kerülni a súlyosabb következményeket.

A kitöltők csaknem kétharmada helyesen tudta, hogy

  • fizetési meghagyásos eljárást nemcsak magyarországi, hanem bármelyik európai uniós székhelyű vállalkozással szemben lehet kezdeményezni, kivéve Dániát.

Az európai fizetési meghagyásos eljárás többek között abban különbözik a magyar fizetési meghagyásos eljárástól, hogy a közjegyző harminc napon belül vizsgálja meg a kérelmet, és kézbesíti az európai fizetési meghagyást a kötelezettnek (vállalkozásnak), illetve abban is, hogy a kötelezettnek a kézhezvételt követően nem 15 napig, hanem 30 napig van lehetősége vitatni a követelést (ellentmondással élni).


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!