2009 óta Magyarországon a 18 év feletti, azonos nemű párok is elismertethetik kapcsolatukat a törvény előtt, ez az úgynevezett bejegyzett élettársi kapcsolat. A Központi Statisztikai Hivatal idén áprilisban publikált adatai szerint a jogi intézmény bevezetése óta tavaly döntöttek mellette a legtöbben, összesen 87 pár kötötte össze az életét:
A 2009-es évre csak féléves adat van, mivel ez az opció csak A bevezetés után nagy lendülettel járultak az azonos nemű párok az anyakönyvvezető elé, még 2010-ben is kitartott a lelkesedés, azonban 2012-2013-ban jelentősen visszaesett a bejegyzési kedv. 2014-ben viszont ismét egyre többen döntöttek kapcsolatuk törvényesítése mellett, a növekvő tendencia pedig tavaly csúcsosodott ki.
A jelenség hátterében - ahogyan a heteroszexuális párok esetében is - az állhat, hogy a kormány anyagilag honorálja, ha a szerelmesek törvényesítik a kapcsolatukat. A bejegyzett élettársaknak is jár a friss házasok adókedvezménye, ha pedig valamelyik fél gyermeket nevel, akkor az utána járó családi adókedvezményt is megoszthatja a pár. 2016 júniusában derült ki, hogy a gyermeket nevelő bejegyzett élettársak is igényelhetik a családi otthonteremtési kedvezményt (CSOK), sőt: a jövőben vállalt gyerekekre is ugyanúgy jár a támogatás, mint a heteroszexuális családoknál.
Családi, de nem család, mi az?
A sok "családi" kedvezmény ellenére a bejegyzett élettársak nem minősülnek családnak. Az Alaptörvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy Magyarországon kiket tekintenek érzelmileg és társadalmilag olyan szorosan összefüggő közösségnek, akiket ezzel a szóval lehet illetni:
Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.
A bejegyzett élettársai kapcsolat pedig csak majdnem-házasság, tehát nem minősül családnak. A felek nem vehetik fel egymás nevét, csak úgy lehet közös vezetéknevük, ha az egyik vagy mindkét fél megváltoztatja a nevét.
A bejegyzett élettársak nem fogadhatják örökbe a párjuk gyermekét, közösen nem fogadhatnak örökbe, a leszbikus nők nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben. A meleg párok viszont dönthetnek úgy, hogy egyikük örökbefogad gyermeket, de így felvállalják azt a helyzetet, hogy a szülőként velük élő társ nem lesz a gyerek törvényes szülője. A jogi nehézségek ellenére egyre több meleg pár dönt úgy, hogy gyermeket vállalnak.
Képünk illusztrációFotó: Thinkstock
A Háttér Társaság a Melegekért 2016 végén és 2017 elején 1200 leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex (LMBTQI) személlyel végzett interjús felmérést, hogy feltérképezzék az érintettek gyermekvállalásának magyarországi jogi és társadalmi környezetét,tapasztalatait.
Az eredmények szerint
- a 26 évesnél idősebb LMBTQI válaszadók ötöde a felmérés időpontjában már szülő vagy társszülő volt, és a további 7,5 százalékuk pedig már tett konkrét lépéseket annak érdekében, hogy a közeljövőben gyermeket vállaljon;
- az összes nagykorú válaszadó többsége (57%) pedig úgy látta, hogy a távolabbi jövőben tervez gyermeket vállalni;
- míg a 2010-es hasonló kutatásukban a gyermeket nevelő LMBTQI válaszadók négyötöde százaléka még korábbi, heteroszexuális kapcsolatból származó gyermekét nevelte, a felmérés időpontjában a megkérdezettek közel 40 százaléka az nemű párjával együtt vállalt gyermeket.
Felnevelnék a nehéz eseteket is
A kutatás szerint a gyermeket örökbefogadni tervező válaszadók 65 százaléka szívesen örökbefogadna 3 évesnél idősebb, 38 százalékuk pedig 6 évesnél idősebb gyereket. 41 százalékuk roma gyermeknek adna családot, fogyatékos gyermeket az LMBTQI válaszadók 13 százaléka fogadna örökbe.
A törvényi megkötések elsősorban nem a szülőt, hanem azt a gyermeket korlátozzák, akiket azonos nemű szülők nevelnek. A magyar jogrendszer nem biztosítja, hogy ezek a gyerekek ugyanolyan biztonságban élhessenek, mint a heteroszexuális családban nevelkedő társaik. Például ha azt a szülőjüket veszítik el, aki törvényes gondviselőjük, nem lehetnek biztosak benne, másik szülőjük nevelheti őket tovább. Az oktatási és egészségügyi intézményekben a nem törvényes szülőt nem illetik meg olyan döntési és információs jogok, mint a törvényes gondviselőt.
A Háttér Társaság felmérése szerint a gyermeket nevelő meleg párok többsége rejtőzködik, problémáikról pedig nem vesz tudomást a magyar jogrendszer. Ezen a területen várhatóan nem lesz változás a közeljövőben.
Egy maroknyi kisebbség jogaiért harcolnak egyesek, elfeledkezünk a többségről
- jelentette ki Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a Családok éve alkalmából rendezett ökumenikus fórumon június végén. Szerinte a család szerepe az élet továbbadása, a kormánynak pedig a jövőben is határozottan ki kell állnia a házasság értékei mellett.
Fotó: Marc Müller / EPA / MTI
