Lenyűgözőnek nevezte a vasárnapi ausztriai előrehozott választásokon elért eredményt az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke, Sebastian Kurz volt kancellár. A konzervatív párt korábbi koalíciós partnere, a tőle jobbra álló Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezető politikusai ellenzéki szerepet valószínűsítenek maguknak, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnöke pedig a tömörülés eddigi leggyengébb szereplése ellenére kitart amellett, hogy az eddigi úton kell tovább haladniuk.
A konzervatív párt választási központjában mondott beszédében Sebastian Kurz azt mondta, egyáltalán nem számított arra, hogy az ÖVP ilyen jó eredményt ér el. Az előrejelzések szerint a Néppárt a voksok 37,1-37,2 százalékát szerezte meg.
A 33 éves politikus úgy fogalmazott, végtelenül hálás és alázattal fogadja a bizalmat. Hozzátette, nehéz volt az elmúlt négy hónap, amióta a parlament megvonta tőle a bizalmat, most azonban a lakosság impozáns módon választotta meg ismét az ÖVP-t. "Nem találom a szavakat, pedig ritkán vagyok szótlan" - mondta támogatóinak.
Esti televíziós nyilatkozatában Kurz kijelentette, hogy valamennyi parlamenti párttal tárgyalásokat kíván folytatni. Mindegyikükkel "a lehető legtisztességesebb együttműködésre" törekszik - fogalmazott a pártelnök.
Wolfgang Sobotka, a törvényhozás alsóházának néppárti elnöke kijelentette, hogy a jövőbeni koalíció ügyében még minden nyitott, egy sor lehetőség kínálkozik. A tárgyalások eltarthatnak egy darabig - mondta.
A harmadik helyen végző Osztrák Szabadságpárt, amely 2017 végétől az ÖVP koalíciós partnere volt a kormány 2019. május 18-i felbomlásáig, illetve az előrehozott választások kiírásáig, és a vasárnapi választásokat megelőző kampányban a koalíció felújítása mellett foglalt állást, ellenzéki szerepet valószínűsít magának.
A párt jelentősen, csaknem 10 százalékponttal gyengült 2017-hez képest, és az előrejelzések szerint 16-16,7 százalékot szerzett. Vezető politikusai közül Harald Vilimsky - és mások is - úgy fogalmaztak, új startra kaptak megbízást a választóktól, és nem kaptak egyértelmű felhatalmazást a koalíció felújítására a választásokat fölényesen megnyerő Osztrák Néppárttal (ÖVP).
A Néppárt mögött második szociáldemokraták 1945 óta leggyengébb eredményüket érték el, a becslések szerint 22-22,5 százalékot kaptak.
Pamela Rendi-Wagner, a SPÖ elnöke elismerte, hogy pártja nem a kívánt eredményt érte el. A megkezdett úton, "az emberiesség útján" kell tovább haladni - jelentette ki ugyanakkor. Az SPÖ mostani választási mottója a "Győz az emberiesség" volt, és a pártelnök változatlanul kiállt emellett. A vasárnapi választás közbülső állomás volt, és ezen az úton kell együtt tovább menni.
Az előrejelzések szerint visszakerült a parlamentbe és egyben a negyedik legerősebb párt lett a voksok 13,1-14,3 százalékával a Zöldek pártja, amely 2017-ben 3,8 százalékot ért el és évtizedek után kiesett a törvényhozásból. Amennyiben a becslések pontosnak bizonyul, az azt jelenti, hogy a Zöldek az eddigi legjobb eredményüket érték el, a korábbi rekordjuk 12,4 százalék volt 2013-ból.
A liberális NEOS (Új Ausztria és Liberális Fórum) párt 7,8 százalékot szerzett, vagyis javított 2017-ben elért 5,3 százalékhoz képest.
A Zöldekből korábban kivált JETZT (MOST) párt viszont mindössze 1,8 százalékot kapott, és ezzel kiesett a 183 fős törvényhozásból.
A parlamenti bejutási küszöb 4 százalékos volt.
Az előrejelzések alapján elemzők a Néppárt és a Szabadságpárt együttműködése, valamint a Néppárt és a szociáldemokraták nagykoalíciója mellett a Néppárt és a Zöldek szűk többséggel létrejövő koalícióját is elképzelhetőnek tartják.
Ausztriában május 17-én robbant ki kormányválság, miután két német lap nyilvánosságra hozott egy, az akkori alkancellárt, Heinz-Christian Strachét, a kormánykoalíciós Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) azóta lemondott elnökét és Johann Gudenust, a párt szintén lemondott frakcióvezetőjét súlyosan kompromittáló videofelvételt. Strache az Ibizán készült rejtett kamerás felvételen magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó nővel tárgyalt, akinek párt- és médiatámogatásért cserébe zsíros állami megbízásokat ígért. Strache lemondásra kényszerült.
A válságba Kurz kancellár is belebukott, az előrehozott választásokig átmeneti kormány vezette az országot Brigitte Bierlennel, az alkotmánybíróság addigi elnökével az élén. (MTI)
