Meglepő fordulat volt, hogy a magyar választások kapcsán John Cleese is feltett egy kérdést a szavazóknak, amely arról szólt, hogy "Kik hajtották végre az 1956-os magyarországi brutális inváziót?". A kérdésre két válaszlehetőséget adott meg: "A: az ukránok"; "B: az oroszok". Majd Cleese hozzátette: "A választ a szavazólapodon add meg."
A Monty Pythonból is ismert színész-humorista kérdésére a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Schmidt Mária is választ adott a Twitteren angolul és a Facebookon magyarul. Egyrészt arról írt, hogy "Miért szól bele egy olyan brit a magyar választásokba, aki csak óberkodni tud, de egyébként teljesen fogalmatlan?". Másrészt megjegyezte, hogy: "Az inváziót a szovjet csapatok hajtották végre, benne az ukránokkal. Az ukrán Hruscsov döntése alapján."
Schmidt válaszára azonnal magyar történészek sora aktivizálta magát. Zsebők Csaba, aki költőként és történészként is ismert, válaszolt Schmidt Máriának a Facebook-oldalán:
Tisztelt Főigazgató Asszony! Kedves Mária! Hruscsov orosz nemzetiségű volt. Örülök, hogy segíthettem. Üdvözlettel: Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület).
A vita ezután burjánzani kezdett a különböző Twitter- és Facebook-posztok alatt, például vita zajlott az egyes szovjet pártfőtitkárok származásáról is. Az egész polémiát egyetlen hozzászólás alapján értelmezhetjük azonban helyesen: a szovjet pártvezérek származása eszerint ugyanis "semmilyen szerepet nem játszott" a politikájukban, "ahogy egyik szovjet vezetőnél sem számított, hogy milyen nemzetiségű volt".
Ettől függetlenül pár tényt megemlíthetünk Hruscsovról: ő ugyanis valójában egy ma Oroszországhoz tartozó cári főkormányzóságban (a kurszkiban, a mai Ukrajnától nem messze) született, orosz nyelvű családban. Roj Medvegyev róla szóló, "Hruscsov" című könyvében írja: "1908-ban, 14 éves korában, családja átköltözött a Juzovka környékén fekvő Uszpenszkij Rudnyikba. Juzovka az akkori idők tipikus munkástelepülése volt 40 ezer lakossal". Juzovka egyébként ma Donyeck néven ismert - az egyik szakadár "népköztársaság" központja.
Hruscsov többek között Ukrajnában is volt pártvezető, s az ő idején csatolták a Krím-félszigetet Ukrajnához, amikor az még a Szovjetunió része volt. Ettől függetlenül ukrán források szerint Ukrajnában oroszosító politikát végzett, és ukránok elleni terrorintézkedéseket is tulajdonítanak neki. Vagyis rendkívül ellentmondásosak a vele kapcsolatos információk.
Ezért még egyszer fontos hangsúlyozni: bármilyen származású volt is Hruscsov, nem a származása döntött az 56-os szovjet támadásban.
Ráadásul a Kremlben megszületett döntést a szovjet állampárt, az SZKP Elnöksége is megtárgyalta, így nem lehet például azt sem mondani, hogy kizárólag Hruscsov egyszemélyi döntése lett volna a magyarországi beavatkozás.
Az úgynevezett Jelcin-dossziéban, azokban az iratokban, amelyet Oroszország adott át a kilencvenes években Magyarországnak, s amelyet az akkor még együttműködő Századvég Kiadó és az 56-os Intézet adott ki közösen 1993-ban, szerepel egy fontos dokumentum. Eszerint "az SZKP KB Elnökségének határozata a magyarországi helyzetről" 1956. november 2-án kimondta: "A KB jóváhagyja a magyarországi eseményekkel kapcsolatos intézkedések tervét." Ezután két nappal indult meg a második szovjet katonai beavatkozás Budapesten és az országban, azaz november 4-én megkezdődött az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc leverése a Vörös Hadsereg által.
