Szerintük az eljárás öt olyan alapjogi sérelmet vetett fel, amelyeknek megállapítására az Alkotmánybíróságnak van hatásköre.
Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke és a XVII. rendű vádlottja, Schadl-Baranyai Helga képviselője azt indítványozta a Fővárosi Törvényszéknél, hogy függessze fel a Schadl-Völner-pert és forduljon az Alkotmánybírósághoz - írta meg az Index.
Erről az öt sérelemről van szó:
1.A Nemzeti Védelmi Szolgálat már azelőtt lehallgatta Völner Pál államtitkárt, hogy felfüggesztették volna a mentelmi jogát.
2. A hatóság az együttműködő tanúkkal védő jelenléte nélkül állapodtak meg, olyan helyzetben, amikor a megállapodás elutasítása azonnali gyanúsításhoz és őrizetbevételhez vezethet.
3. A többvádlottas ügyekben óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy mennyire befolyásolja az elsőfokú bíróságot a büntetéskiszabásban, ha az előkészítő ülésen beismerő vallomást tett vádlottak ítélete a másodfokú bíróság elé kerül.
4. Túlléphette hatáskörét a Nemzeti Védelmi Szolgálat, mert néhány óra alatt döntött az előkészítő eljárás elindításáról.
5. Több vádlott beismerte tettét az előkészítő ülésen, ezzel azonban nemcsak önmagát vádolta, hanem többekre terhelő vallomást tett. Elítélése után ez a vádlott tanúként jelenik meg az eljárásban, és megtagadhatja a vallomástételt. Előállhat tehát olyan helyzet, hogy őt sem a nyomozás során, sem az előkészítő ülésen nem látta a másik vádlott védője, sem a másik vádlott, akinek a büntetőjogi felelősségét pedig éppen ez a vallomás alapozza meg. Ilyen esetben a kötelező védelem ellenére a Be. megfosztja a többi védőt attól a lehetőségtől, hogy élni tudjanak jogaikkal.
A gyanú szerint a hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsított Völner Pál volt államtitkár három év alatt összesen 83 millió forint kenőpénzt fogadott el a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől. Schadl az ügyészség szerint 880 millió forint illegális jövedelemre tett szert a Völnerrel kialakított korrupciós kapcsolaton keresztül.
