Az olasz kormány éppen a költségvetés előkészítése és a migránsok újbóli nagyobb ütemű fogadása miatt került az ellenzék kereszttüzébe. Emellett az olasz fiatalok kivándorlásától és a miniszterelnök zavaros vatikáni kapcsolataitól hangos az olasz sajtó.
Olaszország az Európai Unió szempontjából kulcsfontosságú, de rendkívül ingatag tényező a Földközi-tenger térségében. Azt, hogy Brüsszel számára létérdek a jelenlegi baloldali koalíció fenntartása, mi sem jelzi jobban, mint hogy az EU zokszó nélkül elfogadta a római kabinet 2020-as költségvetési tervezetét.
A baloldali populista 5 Csillag Mozgalom és a szocdem irányultságú Demokrata Párt által alkotott olasz kormánykoalíció eközben 11 napos tengeri hánykolódás után megengedte az Ocean Viking nevű hajónak, hogy kikössön és partra tegyen 104 menekültet. Németország és Franciaország elvileg itt is segít Rómának: 70 migránst e két állam fogad be. Ám ennek komoly ára lehet: a volt miniszterelnök, a jobboldali Silvio Berlusconi érdekeltségébe tartozó Il Giornale című olasz lap szerint Berlin a hajón érkező menekültek elosztása fejében elvárná, hogy Olaszország a Dublini Egyezmény szellemében fogadja vissza azokat a menekülteket, akiket először náluk regisztráltak. A németek így visszaküldhetnének számos migránst Itáliába. Bár a hivatalos közlés szerint Németországból az idén egyetlen repülőt sem indítottak visszatoloncolt migránsokkal Olaszországba, a hír végképp felbőszítette a jobboldali olasz ellenzéket. Márpedig az ellenzék egyre erősödik.
Matteo Salvini populista pártja, a Liga idén augusztus végén kikerült az 5 Csillag Mozgalommal közösen alkotott koalícióból, és a helyére a szociáldemokrata irányultságú Demokrata Párt (PD) ugrott be. Giuseppe Conte, a baloldali populista 5 Csillaghoz közelálló miniszterelnök megőrizte posztját, ám Salvini egyre hevesebben támadja őt, pedig olykor akkor is támadta már, amikor másfél évig együtt ültek a kabinetben.
A Liga még az 5 Csillagnál is populistább ugyanis, ráadásul jobboldali párt. Salvini augusztusig inkább csak az 5 Csillag Mozgalom ellen kampányolt (belügyminiszterként), ám amióta ellenzékbe került, tovább fokozta a nyomást, az idegenellenes retorikát, és a gazdaságban is elsősorban a kisvállalkozók érdekeit igyekszik képviselni. Mindez nem maradt hatás nélkül az olasz választókra sem: a múlt hétvégén Umbriában, egy baloldali fellegvárban aratott a jobboldal totális győzelmet.
Abban a kisebb, Perugia környéki tartományban ért el sikert Salvini, amely Olaszország lakosságának ugyan csak 2 százalékát képviseli, de fél évszázada baloldali politikusok irányították. Aki jobban ismeri a környéket, annak mégsem meglepő a mostani váltás: a Perugina csokoládégyár régóta bajokkal küzd, a legnagyobb foglalkoztató, a Terni acélművek pedig időnként le is áll, annyira rossz a helyzete.
A baloldal Umbriában is összefogott (akárcsak országos szinten), azaz a PD és az 5 Csillag közös jelöltet állított a tartományvezetői posztra. Az 5 Csillag szerint ez számukra volt károsabb, a párt ugyanis listán csak feleannyi szavazatot kapott (7,4 százalékot), mint korábban. A PD eredménye jelentősen nem romlott a májusi európai parlamenti választáshoz képest. A tartományvezető választásakor a baloldali jelölt 37,6 százalékot szerzett, a jobbközép politikusa, Donatella Tesei - akit Salvini támogatott - pedig 57,5 százalékot.
Salvini szerint a tartományban elért sikerük az egész országra hatással lesz. Azt is hozzátette: a kormány nem az olasz népet képviseli, és előrehozott választásokat követelt. Conte miniszterelnök szerinte az umbriai szavazásnak nincs hatása a kormányzásra. Egyelőre a balközép nem is mondhat mást:
őrültség lenne, ha belemennének egy új általános választásba, ahol Salvini elsöprő sikert aratna - ez a potenciális Salvini-siker tartja össze az amúgy széthúzásra hajlamos olasz baloldali politikusokat.
Ami a jobboldalt illeti, Umbriában a Salvini-féle Liga 37 százalékot szerzett listán, szövetségese, a még jobboldalibb Fratelli d'Italia (Olasz Testvériség) pedig 10,4 százalékot kapott. A korábbi jobboldali gyűjtőpárt, a Berlusconi-féle Forza Italia mindössze 5,5 százalékig jutott. Azaz a hagyományos jobbközép összeomlott Umbriában - ez is látszik a szavazatok alakulásából.
Elemzők szerint a baloldali kormány igazi tesztje a januári Emilia Romagna-i választások lesznek. Ez a tartomány szintén baloldali fellegvár, viszont sokkal komolyabb tényező Itáliában: ipari központ, négyszer akkora, mint Umbria, például Bologna is ott található. Ha ezt a tartományt is elveszti a balközép, akkor egyesek szerint tarthatatlanná válik a koalíció. Salvini mindenesetre már bejelentette Facebookon a Bologna környékén élőknek: "Jövünk!"
Ám ha a balközép megbukik is Emilia Romagnában, akkor is csak Salvini érdeke lenne egy új választás. Ezért már most felmerült, hogy az Európai Központi Bank távozó elnöke, Mario Draghi alakíthatna Conte miniszterelnök bukása után új, szakértői kormányt.
Az 5 Csillag által még 2018-ban "kitalált" politikai outsider, Giuseppe Conte bukására azonban nem csak a sikertelen tartományi választások miatt van esély. Még a Financial Times is cikkezett a napokban arról, hogy Conte jogi szakértői véleményt adott egy zavaros, vatikáni pénzek befektetéséhez kötődő ügyben. Állítólag nem tudhatta, hogy egyházi (köz)pénzekről van szó, de az biztos, hogy rendkívül kínos pillanatban - pár héttel azelőtt, hogy az 5 Csillag és akkori kormányzati partnere, a Liga kormányfőnek kérte fel - adott tanácsot egy furcsa befektetőcsoportnak. Többek között a pápa testőrségének vezetője is kénytelen volt lemondani a szövevényes üzlet miatt; a botrány egy 129 millió angol fontot érő ingatlanügy miatt pattant ki végül, a brit fővárosban 49 lakást akartak felépíteni azokból a pénzekből, amit a katolikus közösségek adtak össze a Vatikánnak világszerte.
Conte szóvivője szerint nem tudhatta az ügy hátterét, Salvini azonban máris ráugrott a témára: ha igaz, amit a Financial Times írt, bármelyik országban három perc múlva lemondott volna a kormányfő - közölte a Liga vezére.
A miniszterelnök ráadásul egy másik zavaros ügybe is belekeveredett, immár kormányfőként. Jóváhagyta augusztusban az amerikai igazságügyi miniszternek, William Barrnak a kérését, aki Olaszország segítségéért folyamodott egy vizsgálat során, amely Donald Trump és Oroszország közötti esetleges kapcsolatokat igyekezett volna feltárni. Barr állítólag kétszer is találkozott az olasz titkosszolgálatok főnökével, Gennaro Vecchionéval, márpedig a szolgálatok közvetlenül a kormányfő alá tartoznak. A "kémtárgyalások" középpontjában állítólag egy máltai professzor állt, Joseph Mifsud, akinek kulcsszerepe lehetett - az amerikai elnök kapcsolatait vizsgáló Mueller-jelentés szerint - a 2016-os amerikai választásokba való orosz beavatkozásban. Állítólag Mifsud informálta Trump tanácsadóját, George Papadopoulost arról, hogy Hillary Clintont terhelő emailek lehetnek az oroszok birtokában.
Salvini szerint a miniszterelnök Trumpnak tett szívességet, amiért az amerikai elnök támogatta Contét az augusztusi kormányválság idején, azaz, amikor Salvini kikerült a kabinetből. Conte azzal támadott vissza: épp Salvini az, aki nem tisztázta az oroszok hatóságokhoz és titkosszolgálatokhoz fűződő kapcsolatait, amelyekről már beszámoltunk a 24.hu-n.
Az olasz kormány most éppen új költségvetés elfogadására készül, és újfajta adókat próbálna ki. Ám éppen az új büdzsé miatti viták gyengítették eddig is a balközepet. Az államháztartás kétségbeejtő helyzetben van, az adómorál iszonyatosan alacsony szintű. Most a cukros üdítőket gyártó cégeket sújtaná adóemelés. Nagyobb vitát kavart a műanyagtartalmú termékek megadóztatása, ami az olasz kisvállalkozások egy részét is rosszul érintené, az ellenzék - főleg Salvini - ezért támadja a környezetvédelmi célokkal indokolt tervet, amiből egymilliárd eurót remél az olasz kormánykoalíció.
Demográfiai válság, elvándorlás is sújtja az olaszokat
A balközép kormány igyekszik megállítani a demográfiai válságot, amely Olaszországot sújtja. A születési ráta 2018-ban mélypontra süllyedt: a 464 ezres szám minden idők legrosszabbja. A lakosság egyre idősebb: az átlagéletkor 45,9 év, az EU-átlagánál (42,8 év) sokkal magasabb. A kormány ezért új intézkedéseket tervez: az apák gyesét növelnék, a 2012-ben bevezetett öt napról, ám Elena Bonetti családügyi miniszter 2020-ra mindössze hét napot adna. Ez igen csekély engedmény, ám az olasz kabinet lehetőségeit behatárolják a pénzügyi nehézségek: minden plusznap évi tízmillió eurójába kerülne az államnak. A gyermekgondozási, pontosabban bölcsődei ellátáshoz vagy babysitterek alkalmazásához adott segélyek emelésén szintén töri a fejét a kabinet, és a családi pótlék is emelkedne. A szegényebb családok egy havi 240 eurós "gyermekcsekket" is kapnának a Demokrata Párt ötlete alapján - de csak 2021-től. A helyzetet az elvándorlás nehezíti, 2009 óta félmillió ember hagyta el az országot, a kivándorlók fele 34 évesnél fiatalabb. Ez egy 1 százalékkal, 16 milliárd euróval csökkenthette az olasz GDP-t. A magyarázat egyszerű: a 25-29 éves olaszok 54 százaléka talál csak munkát, ami a legrosszabb mutató az EU-ban (az uniós átlag 75 százalék). Az olasz fiatalok elvándorlását egy magyarországi szolgáltatócég vezetője is alátámasztotta lapunknak: a vállalat Budapesten egyre több olasz és spanyol fiatalt foglalkoztat.
Kiemelt kép: Tiziana Fabi / AFP
