Nemrég derült ki, hogy már van olyan devizahiteles, aki Kúria friss ajánlásai alapján jogerősen pert nyert hitelező bankja ellen. A Fővárosi Ítélőtábla azért nyilvánított érvénytelenné egy devizahitel-szerződést, mert a pénzintézet nem adott megfelelő tájékoztatást adósának arról, hogy az árfolyamváltozás jelentősen növelheti tartozását és a törlesztőrészletek összegét.
Máris van olyan devizahiteles, aki jogerősen pert nyert a Kúria friss döntése alapján
Az adós a legnagyobb terhet jelentő árfolyamváltozás okozta költségektől, vagy azok nagyobb részétől szabadulhat meg.
A Kúria útmutatása alapján ezután a banknak és az adósnak el kell számolnia egymással, amire két lehetőséget írt elő. Az egyik alternatíva szerint az adós teljes mértékben mentesül az árfolyamkockázat alól, aminek következménye a devizában való nyilvántartás megszűnése. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a kölcsön összegét a ténylegesen az adós rendelkezésére bocsátott forintösszegben kell meghatározni, kamatként pedig a forintra vonatkozó pénzpiaci kamat szerződéskötéskori értékének kamatfelárral növelt mértékét kell figyelembe venni.
Ez a megoldás csaknem azonos azzal, amit Róna Péter közgazdász már több mint öt évvel ezelőtt több írásában és interjúban is vázolt. Az Oxfordi Egyetem oktatója számos alkalommal kifejtette, hogy a devizahitel alapvetően hibás termék, az adósoknak pedig mindössze a banktól kapott forintösszeget, illetve annak kamatait kellene visszafizetniük.
A közgazdász a 24.hu-nak arról beszélt, hogy bizonyos szempontból üdvözli a Kúria döntését, mert az adósok számára az mindenképp áttörést jelent, ám ő és a Kúria alapvetően más kiindulópontból jutott el oda, hogy az adósoknak azt a forintösszeget kell visszafizetniük, amit kaptak. Ráadásul a Kúria ajánlása alapján minden adósnak külön-külön perben kell azt bizonyítania, hogy nem kapott megfelelő tájékoztatást, és csak ebben az esetben merülhet fel az a lehetőség, hogy a kapott forint összeggel és annak kamatával kell elszámolnia, ezzel teljes mértékben mentesülve az árfolyamkockázat alól.
Róna szerint viszont az alapvető probléma nem a megfelelő tájékoztatás hiányával volt, hanem azzal, hogy a devizahitel nem felelt meg a szerződéskötések idején hatályos Polgári Törvénykönyvnek, ami alapján minden adósnak mentesülnie kellene az árfolyamkockázat alól. A törvény 523. paragrafusa ugyanis kimondta:
Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.
Ez egy szakkifejezés, ami a pénzkölcsön definícióját határozza meg, és aminek nem felel meg a devizahitel - mutatott rá Róna. A devizahitelben kódolt árfolyamváltozás ugyanis felrúgja a meghatározott összeg mértékét. Az pedig - mint mondta - kulcsfontosságú kérdés, hogy mi volt az a meghatározott összeg, amit a bankok az adósok rendelkezésére bocsátottak. Ez egy meghatározott forintösszeg volt, és a törvény alapján az adós azzal tartozik, amit kapott - mondta.
Tehát nincs lehetőség arra, hogy az adós a pénzkölcsönt féldisznóval fizesse vissza. Neki azt kell visszafizetnie, amit kapott.
- szögezte le.
Róna Péter - aki korábban a londoni Schroder Bank amerikai részlegének vezérigazgatója volt - elmondta azt is:
A Polgári Törvénykönyvben meghatározott fogalom az akkori klasszikus, világszerte alkalmazott definiálása volt a pénzkölcsön fogalmának. A kölcsön viszont nem értékpapír és itt kezdődik a baj, ami a magyar jogásztársadalom súlyos felelőssége. Ugyanis a tájékoztatás és a tisztességesség fogalma alapvetően az értékpapírokhoz fűződik és nem a kölcsönhöz. A kölcsön esetében mindössze annyi a tájékoztatás, hogy ennyit kaptál, és ennyit kell visszafizetned, amiből ennyi a kamat, és kész.
Hozzátette:
A kölcsönszerződés esetén az adós egyetlen kockázata az lehet, hogy a kamatszint mozog valamennyit. De a tőke tekintetében nincs kockázat, az nem változhat. Az értékpapír esetében van kockázat, mert a tőke értéke változhat.
Mindezek alapján úgy véli egyértelmű, hogy a Kúria, a bíróságok és a jogásztársadalom összemosta a kölcsön és az értékpapírok fogalmát.
Ugyanakkor az igaz, hogy a Kúria javaslata alapján született bírósági ítélet most mégis kedvezőbb az adósoknak számára, mert ha a szerződésből kihullik a deviza, akkor marad a forintkölcsön. De a közgazdász álláspontja szerint az ehhez kapcsolódó kamat mértéke szempontjából sem következetes a Kúria, ugyanis nem a törvény szerinti jegybanki alapkamatot írja elő, hanem az annál jóval drágábbat (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamarlábat).
Utóbbi döntés tehát egy kompenzálás a bankok javára.
Pedig a törvény alapján szó sem lehetne kompenzálásról, ahogyan a devizahiteles törvények esetében sem lett volna - mondta Róna. Rámutatott, hogy érdekes módon a Fidesz-kormány úgynevezett adósmentő törvényei esetében a jelentéktelen összegnek számító árfolyamréshez hozzányúltak törvényi szinten, ám az adósok számára legnagyobb terhet jelentő árfolyamváltozáshoz nem. Pedig akár épp a Polgári Törvénykönyv alapján megtehették volna.
Íme egy "megmentett" devizahiteles család: a 17 milliós hitelre 43 milliót követel a bank
Kilakoltatás vár a szerény körülmények közt élő háromtagú családra.
Teljesen egyértelmű, hogy a kormány megállapodott a bankokkal, hogy a különadóért cserébe az árfolyamváltozásokat lenyomják az adósok torkán
- hangsúlyozta a közgazdász.
Ezzel párhuzamosan megjegyezte, hogy Magyarországgal szemben Horvátországban ténylegesen tudták kezeli a devizahitelesek helyzetét, és semmisé nyilvánították a devizahiteleket.
A horvát bíróság semmissé nyilvánította a svájci frank alapú devizahiteleket
A bankok nem tájékoztattak rendesen, ezért 437 milliárd forintot kell visszafizetniük a hiteleseknek.
Róna Péter végül aláhúzta, a Kúria döntése az adósok számára áttörés, és a bíróság részétől is van benne egy közvetett beismerése annak, hogy elszúrták. Igaz, csak részleges a beismerés, mert azt még mindig egyenként kell bizonyítani, hogy nem volt megfelelő a tájékoztatás, és csak ebben az esetben lehet forintkölcsönről beszélni.
Úgy vélem az Európai Unió nyomására született ez a döntés, mert a magyar jogrendszert, mint a magyar jogbiztonság egészét súlyos kételyek terhelik Európában. A Kúriának és az Alkotmánybíróságnak hosszú utat kell bejárni, hogy a hitelességét visszaszerezze, ezt egy ilyen irányú döntésként is lehet értelmezni
- mondta Róna, aki emlékeztetett arra is, hogy nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a svájci jegybank figyelmeztette is a Járai Zsigmond vezette jegybankot a devizahitelezés veszélyeire, mégsem előzték meg a bajt. Pedig akár a svájci jegybank intelmei alapján, akár a törvénybeütközésre való hivatkozással a Magyar Nemzeti Bank aggályosnak minősíthette volna a devizahitel-szerződéseket és megtilthatta volna alkalmazásukat.
Kiemelt kép: Marjai János/24.hu
