Különleges leletek kerültek elő a pécsi Felsőmalom utca 5. építkezés területén a közelmúltban - olvasható a Janus Pannonius Múzeum közleményében. Hét római kori sírt, valamint azok mellékleteként illatszeres üvegecskét, több fibulát és korsó-pohár együttest is találtak. Utóbbi páros megfestve a pécsi világörökségi helyszínen, a Korsós sírkamra északi falán lévő falfülkében is látható.
A Felsőmalom utcai telek déli részén, az itt létesítendő mélygarázs helyén már tavaly és tavalyelőtt két késő római téglasírt fedeztek fel. A munka idén az északi területen folytatódott, az előzetes várakozásnak megfelelően pedig újabb hét nyughely került elő.
Tóth Zsolt, a Janus Pannonius Múzeum munkatársa a március 17-e és 25-e közötti régészeti megfigyelést összegezve azt mondta, a környéken egy kisebb temető lehetett a késő római időszakban, a Krisztus utáni 4. században. "A terület messze esik a fallal körbekerített késő római Sopianae körül létrehozott mindhárom temetőtől, így itt egy külön temetővel kell számolni. A helyi római lakosság körében ebben az időszakban szinte általános a téglasír használata, amelybe az elhunytakat szinte kizárólagosan fejjel nyugatnak temették el. Az itt előkerült sírok között volt kelet-nyugat, nyugat-kelet, észak-dél és dél-észak tájolású is" - állapította meg a szakértő.
A Felsőmalom utcai temetőrészlet sokban hasonlít a Kossuth tér területén, Sopianae keleti temetőjében feltártakra: ott is magas a földsírok aránya, illetve vegyes a tájolás. Oda feltehetőleg a helyieknél szegényebb, betelepített lakosokat temettek, akik igyekeztek a helyi szokásokhoz igazodni. A két helyszín között jelentős különbség azonban, hogy a Felsőmalom utcában előkerült két jellegzetes, római, kiválóan megépített téglasír is volt, ezek semmiben sem különböznek az északi temető nyughelyeitől.
Az egyik téglasírban az elhunyt lábfeje mellett a római nyughelyekben gyakori, üvegből készült korsó-pohár melléklet volt, más sírokban illatszeres üvegecske, a vállon a ruhát összefogó hagymafejes fibulák, azaz ruhakapcsoló tűk is előkerültek.
Mindez jellegzetesen római anyagi kultúrára utal.
A korsó-pohár együttes nem először jelenik meg a Pécsen feltárt római kori emlékek esetében: ilyen látható megfestve többek között a Dóm tér alatt rejtőző II. számú sírkamra északi falán lévő fülkében is. Az építmény ez után kapta a nevét: Korsós sírkamra. A két tárgy valláshoz nem köthető, így azt sem lehet megmondani, hogy keresztények vagy pogányok voltak az eltemetettek.
Tóth Zsolt szerint a Sopianae körüli három temetőről már sok információ áll rendelkezésre, de az attól távolabb előkerült sírcsoportokkal, így a Felsőmalom utcai temetővel kapcsolatos konkrétabb állásfoglaláshoz jóval több adatra lenne szükség. Annyi már az eddig ismeretanyag alapján is kirajzolódik, hogy a Széchenyi tér és Kossuth tér vonalától keletre is volt élet a késő római időszakban.
