A jelenlegi állás szerint május 1-jéig kell kiürítenie a fővárosnak a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeihez (BMSZKI) tartozó Szabolcs utcai hajléktalankórházat. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes egy pénteki háttérbeszélgetésen elmondta, három miniszterrel és több államtitkárral is egyeztetett Karácsony Gergely főpolgármester és ő is, hogy legalább addig maradhasson az egészségügyi intézmény a helyén, ameddig megfelelő csereingatlant találnak a kórháznak, de nem jártak eredménnyel.
A fővárosnak annyit sikerült elérnie, hogy az eredeti február végi felmondási határidőt két hónappal meghosszabbították, azonban csereingatlant még mindig nem ajánlottak nekik, és ők sem találtak ilyet. Egy kórház esetében ez nem is egyszerű feladat, de Kiss Ambrus azt mondta, nyitottak lennének a költözésre, ha lenne hová. A főpolgármester Facebook-posztjából lehet tudni, hogy a kormány úgy döntött, a hajléktalankórház épületében irodaházat alakítanak ki.
Arról csak zuhanyhíradós pletykák vannak, hogy melyik állami szerv kap itt irodát, de szerintünk ez mindegy is. A járvány harmadik hullámának közepén egyszerűen nem lenne szabad megszüntetni egyetlen egészségügyi intézményt sem
- fogalmazott Kiss Ambrus, aki nem érti, miért nem jó a kormánynak bármilyen másik épület irodaháznak, miért éppen a kórház épületét szemelték ki erre a célra.
Nehezen pótolható
"Ha bezárna ez az intézmény, nem lenne kórházi ellátásuk ezeknek a hajléktalan embereknek, ilyen egyszerű" - mondták a BMSZKI-től, amikor a Szabolcs utcai intézményről kérdeztünk. Azonban azzal folytatták, hogy a kérdéseinkkel a Fővárosi Önkormányzatot keressük, mert fenntartóként ők jogosultak nyilatkozni, így a továbbiakban az önkormányzat válaszaira hagyatkozunk.
Kiss Ambrus némileg több lehetőséget lát, ő azt mondta, megpróbálnák más intézményekbe beutalni a Szabolcs utcában kezelt betegeket - jelenleg 66 emberről van szó -, de ez nem a legjobb megoldás akkor, amikor egyébként túlterhelt az egészségügyi rendszer. Másrészt a Szabolcs utca nem csak kórház, több annál.
Az intézményben ötven ágyon krónikus belgyógyászat és 23 ágyon ápolási osztály működik. A belgyógyászaton belül van egy kvázi hospice osztály is, ahol egyszerre tíz beteg ember ellátását tudják megoldani - őket életük végéig itt ápolják. Ezen túl járóbeteg ellátást is biztosítanak, 24 órás háziorvosi ügyelettel, illetve van egy úgynevezett lábadozó részlegük kifejezetten az utcáról érkező hajléktalan embereknek.
A Szabolcs utcában olyan idős, beteg hajléktalan embereket is ápolnak, akik már felkerültek valamelyik idősotthon vagy pszichiátriai otthon várólistájára, de a férőhelyhiány miatt ott még nem tudják fogadni őket, miközben jogosultak az ellátásra. Ezen felül pedig egy 150 fős átmeneti szálló is működik az épületben.
Gócpont nem alakult ki
Jelenleg 192 olyan hajléktalan emberről tud a főváros, aki koronavírus-fertőzött, és a BMSZKI intézményeiben lakik. Közülük 18-an vannak kórházban. Kiss Ambrus elmondta, hogy gócpont egyik intézményben sem alakult ki, egyetlen szállót sem kellett karantén alá helyezni. A főpolgármester-helyettes azt is elmondta: pár hete még azt kérte a kormány, hogy a Szabolcs utcában alakítsanak ki egy Covid-részleget is, amire intézkedési tervet is készített a főváros. Azonban ezt a kérést indoklás nélkül visszavonták, és már csak a kórház kiürítése van napirenden.
Az orvosok és ápolók munkáját pszichiáter és szociális munkások is segítik, hiszen nem egy egyszerű kórházról van szó, hanem egyben egy olyan szociális intézményről, amelynek a fenntartását az ellátottak élethelyzete teszi indokolttá.
Azzal, hogy csereingatlan felajánlása nélkül felmondják a bérleti szerződést, egyszerűen eltűnhet ez a szinte egyedülálló intézmény a fővárosból. Az ott ellátott embereket más kórházakba kellene beutalni, a járóbeteg ellátás megszűnne, az egészségügyi dolgozóknak pedig szintén új munkahely után kellene nézniük.
Ez eszelős, embertelen politika!
- kommentálta mindezt Karácsony.
"Teljes szakmai konszenzus van arról, hogy az egyik legégetőbb probléma az egész rendszerben azoknak a hajléktalan embereknek a megfelelő ellátása, akiknek aktív kórházi kezelésre már nincs szükségük, krónikus belgyógyászati vagy ápolási ellátásra viszont igen. Ez az időszak ráadásul a hajléktalan emberek esetében - mivel nincsen otthonuk, ahol lábadozhatnak - hosszabb ideig tart" - húzta alá Misetics Bálint. A főpolgármester lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója hozzátette, azt tapasztalják, hogy ez a probléma egyre súlyosabb lesz, mert nő a hajléktalan emberek átlagéletkora, és ezzel párhuzamosan egyre rosszabb az átlagos egészségi állapotuk.
Az egészségügyi dolgozók helyzetéről azt a tájékoztatást adta Kiss Ambrus, hogy hétfőn tartanak állománygyűlést az ő részvételével a Szabolcs utcában, ahol felajánlják nekik, hogy a BMSZKI más háziorvosi ügyeletin folytathatják a munkát, mert egy egészségügyi dolgozót sem szeretnének veszíteni a járvány idején.
A fővárosban a Szabolcs utcán kívül csak az Oltalom Karitatítv Egyesületnek működik egy kisebb hajléktalanokra specializálódott egészségügyi intézménye a Dankó utcában. Olyan egészségügyi centrumból, amelynek nincs területi ellátási kötelezettsége, pedig a Szabolcs utcain kívül még négy van Budapesten.
Legyen inkább irodaház
A Szabolcs utcai ingatlan állami területen van, 2012 óta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől bérli a főváros. Még a Tarlós István vezette önkormányzat kötötte a szerződést határozatlan időre, de egy olyan kitétellel, hogy azt nyolc évig nem lehet felbontani.
A nyolc év leteltével viszont a szerződést azon nyomban felmondta a vagyonkezelő, amint arra lehetősége volt.
Ugyanis a bérleti szerződést nem most, hanem már tavaly nyáron mondta fel az MNV Zrt., az először meghatározott kiköltözési dátum a felmondási határidő miatt a tolódott idén februárra.
A főpolgármester még tavaly nyáron megkeresett három minisztert - Gulyás Gergelyt, Mager Andreát és Pintér Sándort -, hogy elrendezze a Szabolcs utcai hajléktalankórház ügyét. A főpolgármester azon az állásponton volt már akkor is, hogy noha nem lenne jó a költözés, de nem ragaszkodnak az épülethez, ez esetben viszont mondja meg a kormány, hogy hová mehet az intézmény.
Érdemi válasz sokáig nem érkezett, majd októberben Mager Andrea tárca nélküli minisztertől - aki alá az MNV tartozik - kapott egy levelet a főváros arról, hogy keresnek csereingatlant. A levél reménykeltő volt, azonban ingatlant azóta sem ajánlott a kormányzat. Ez azért is meglepő, mert többen állították, hogy a felkeresett miniszterek közül az újabban az egészségügy átszervezésével is megbízott belügyminiszter kifejezetten támogatta, hogy működjön tovább a hajléktalankórház, mert felmérte a jelentőségét az ellátási rendszerben.
A végső szót azonban forrásaink szerint a miniszterelnök mondta ki: Orbán Viktor a bezárás mellett tette le a voksát, de ennek okát senki nem tudta megmondani. Ez azért furcsa, mert a Szabolcs utcai hajléktalankórház megnyitását korábban támogatta a kormány.
Mindenki akarta ezt a kórházat
A Szabolcs utcai kórház sorsára már néhány éve is vetült árnyék. 2015-ben merült fel, hogy a Liget-projekt keretében felépülő raktározási és restaurálási központ okozhat gondot, mert az ugyanarra a telekre került, ahol a kórház is áll, azonban ez a beruházás végül nem akadályozta a kórház működését. Úgy tudjuk, az irodaház sem a Liget-projekt intézményeihez fog tartozni, de hogy pontosan kik használhatják majd a 173 szobás, jelenleg hajléktalankórházként működő ingatlant, egyelőre rejtély. Minisztériumi háttérintézményeket és költségvetési szerveket emlegetnek.
Pedig a hajléktalankórház létesítése jelentős kormányzati hátszéllel indult. Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága annak érdekében, hogy a hajléktalanszállók minél előbb elkészülhessenek, az ehhez szükséges beszerzéseknél a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.-t mentesítette a közbeszerzési törvény alkalmazása alól - írta 2012 elején a Medicalonline. Ez első körben arra a három ingatlanra - Feszty Árpád és Váci út, valamint Aszódi utca - vonatkozott, ahol 2012-ben hajléktalan embereket ellátó intézményeket kezdtek el létrehozni, de végül hasonló mentességet kapott a Szabolcs utca is ugyanezen okoknál fogva. Végül ezek közül a Váci úti, az Aszódi utcai, valamint a Szabolcs utcai intézmény el is készült, több száz milliós kormányzati támogatásból.
A hajléktalankórház és a többi intézmény ügyét Tarlós István akkori főpolgármester is támogatta. A Medicalonline felidézte, hogy egy 2012-es közgyűlésen ki is fakadt a fideszes polgármesterekre, hogy "ne labdázzanak a hajléktalanüggyel", amikor azt próbálták elérni, hogy ne az ő kerületükben építsenek szállókat. Kritikusai szerint az akkori főpolgármesternek azért volt akkoriban fontos ez, mert kormányzati nyomás volt rajta: Orbánék (akik később kriminalizálták is az utcán élést) azt akarták, hogy "kevesebb hajléktalan legyen az utcán".
A Szabolcs utcai kórházfelújításra 385 millió forintot biztosított a kormány, így 2013-ban elkezdhetett működni az intézmény. Az ingatlan 2007 óta kihasználatlan volt, és csak romlott az állapota: a Gyurcsány-kormány ezt a kórházat is akkor záratta be a kórházösszevonások miatt, amikor az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet (a Lipótmezőt) és a Szabadság-hegyi gyermekszanatóriumot.
A Máltai Szeretetszolgálat és a Menhely Alapítvány vezetői már 2011-ben jelezték a Fővárosi Önkormányzatnak egy szakanyagban, hogy a bezárt kórházakban, rendelőkben "akár szociális otthoni, akár (átmenetileg) hajléktalan-ellátási, akár egyéb hasonló célból" lehetne intézményeket kialakítani. Ajánlották a Szabolcs utai kórházat is mint ilyen célra hasznosítható intézményt. Tehát a szakma, a Tarlós István vezette önkormányzat és a kormány egyetértésével jöhetett létre a hajléktalankórház az épületben, ahol előzőleg az Orvostovábbképző Intézet, majd átnevezése után az Orvostovábbképző Egyetem működött 2000-ig, amikor is beolvadt a Semmelweis Egyetembe.
Hogy a konszenzus most milyen akaraton tört meg, nem tudni, de tény, hogy a vagyonkezelő azonnal felmondta a szerződést, amint lehet. Megkerestük a Kormányzati Tájékoztatási Központot azzal, miért döntöttek úgy, hogy a járványidőszak közepén egy irodaházat hoznának létre az egészségügyi intézmény helyén, és azt is, hogy kik használnák az irodákat. Válasz a vagyonkezelő kommunikációs osztályától érkezett. Az MNV azt írta, "a Fővárosi Önkormányzat 9 hónapja tudja, hogy a bérleti jogviszony meg fog szűnni, mivel az MNV Zrt. már 2020 júniusában értesítette erről". Az MNV azt is írta, hogy határozott idejű szerződést ajánlottak április 30-áig, de a főváros ezt még nem írta alá.
Budapest Főváros Önkormányzatának tehát az értesítéstől számítva mintegy 9 hónap állt rendelkezésére, hogy az ingatlanban folytatott egészségügyi szolgáltatás ellátását más módon szervezze meg
- zárta sorait a vagyonkezelő. Magyarán szerintük Karácsony Gergelyék dolga kitalálni, hová viszik a kórházat, aminek a helyére ők irodákat álmodtak.
Úgy tudjuk, a főváros továbbra is egyeztetne a költözésről, azonban aktív tárgyalások nem folynak az ügyben. Jelen állás szerint május 1-jén egyszerűen megszűnik a hajléktalankórház.
