A Netflix sorozatában bepillantást kapunk az énekes valódi érzelmeibe közvetlen közelről. Robbie világa sokkal sötétebb, mint gondoltuk volna.


Tudtuk, hogy Robbie Williamsnek voltak mentális problémái, de főleg azt tudtuk róla, hogy függő volt, ami miatt elvonóra járt. A Netflix sorozata most egy egészen másik Robbie-t mutat be, amiből az derül ki, hogy a sztár kizárólag a színpadon és a kamerák előtt az az személyiség, akit ismerünk a képernyőről, de igazából a háttérben egy szorongó, depresszív ember szenved.

Amikor kiáll a színpadra, egy igazi entertainer - nem véletlenül indítja koncertjeit rendszerint a Let Me Entertain You c. számmal -, egy klasszikus szórakoztató, néha bohóc, néha profi Frank Sinatra-utánérzés, de mindenképp egy magával ragadó előadó, aki 80ezres tömegeket szórakoztat egy koncerten laza eleganciával és egyedi hangjával.

A színpadon. De mögötte nyilván nem ilyen laza, és semmiképp nem elegáns. A széria végignézése azt is érezhetjük, hogy ez a sorozat valamiért egy szélsőséget akart bemutatni, hogy ez sem lehet a teljes valóság. Pedig létezik ilyen. Legutóbb a nemrég elhunyt addikt, Matthew Perry árulta el tavaly megjelent könyvében, hogy szinte egész életében szenvedett a betegségtől, vagy a depresszió tüneteitől. 

Csakhogy közben olyan felvételeket is látunk, melyeken azt látjuk, hogy igenis sokszor volt vidám, önfeledt, kreatív. Mindemögött ott mozgott egy folytonos nyugtalanság. Az alkotók meg akarták mutatni Robbie, sérülékeny, valódi énjét, de kicsit átestek a ló túloldalára, és csak erre koncentráltak, hogy minél erősebb hatást gyakoroljanak. Ezért hiányosnak érezhetjük a végeredményt. Mindennek ellenére nagyon érdekes benézni a sztár paraván mögötti kulisszatitkaiba. Inkább valami egész más derül ki a végére: ha jól figyel az ember, akkor azt olvashatja ki a képek és a sok ezer órányi felhasznált archív sorai között, hogy Robbie élete egy érzelmi hullámvasút volt, amiben a szélsőségeknek minden skálája megvolt.

Williams sokkal érzékenyebb, mint hittük, a vagány és önbizalomtól telt fickó igazából egy szeretetéhes és ingatag ember, akinek rengeteg nehéz periódusa volt és van. Ahogy a jelenben mesél a saját ágyában, ott is egyfajta melankólia járja át végig a jelenlétét. 

Szemében kiégettséget és szomorúságot fedezni fel. Itt is elgondolkodunk: hogy lehet, hogy ez az ember igazából most sincs jól? A választ nyitva hagyja a sorozat, pedig egyértelmű: a gazdag, négygyerekes családapa, aki karrierje során rekordokat döntött, ma már nem ír olyan világsikereket, mint a Feel vagy az Angel. Ki tudja, hátha majd.

Sosem kerül hozzá igazán közel senki és ez a magány igazából kínozza valahol. Az önbizalom és annak a hiánya dobálja őt, egyszer elhiszi magáról, hogy ő a legjobb, egyszer pedig szenved az önbizalomhiánytól. Meglepő a sztár személyiségét ilyen közelről figyelni, hiszen egy kicsit egységesebb személyiséget képzeltünk a megismert arc mögé. A magányos bohóc képe rajzolódik ki előttünk, aki a színpadon él igazából, csakhogy kizárólag ott igazán önmaga.

Mintha minden más pillanatban csupán ennek a valódi énjének egy redukált változata lenne. Nagyon szomorú film a Robbie Williams, de az addikció és a bizonytalan személyiség bizonyos vetületeiről komoly látlelet. Amúgy érdemes megnézni a koncertfilmet is vele a Netflixen, elég rendkívüli, amit művelt a színpadon Knebworthben.

ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!