Újabb robbanást hozott az IT-szektorban a koronavírus-járvány: egyes országokban két számjegyű növekedést mutat a technológiai munkakörökbe felvett új munkatársak száma. A hatalmas kereslet oka elsősorban az, hogy a pandémia miatt a legtöbb cég kiemelten kezeli a további digitális fejlesztéseket, hogy később, az esetleges újabb leállások alkalmával minden feltétel adott legyen az üzletmenet további biztosításához. Egyre hangsúlyosabbak ezért a különféle felhő alapú megoldások, valamint a mesterséges intelligenciához, automatizációhoz kapcsolódó fejlesztések is.


Az informatikai fejlesztésekkel és blokklánc alapú technológiákkal foglalkozó magyar IT-ügynökség, az INSPYRE elemzése a szektor 4 fontos munkaerőpiaci kihívására világít rá.

  • Megélénkült a munkaerőtoborzás

Az átrendeződések hatására felélénkült a munkaerőtoborzás az IT-szektorban. Idén több mint másfélszer annyi nyitott pozíciót hirdettek meg, mint egy évvel korábban. Különösen a többéves szakmai tapasztalattal rendelkező programozók iránti igény nőtt meg, hiszen kevesebb időbe telik a betanításuk. A pályakezdő informatikusok így sokszor hátrányos helyzetbe kerülnek a piacon, melyet csak tetéz, hogy sokszor személyes találkozó nélkül, többkörös próbafeladatok megoldásával kell bizonyítaniuk a tudásukat. A távoli munkavégzéssel a betanításuk is nehezebbé vált - vallja a cég HR-vezetője, Apró Aliz.

Szintén általánossá vált az iparágban az is, hogy személyes találkozó nélkül interjúztatnak és vesznek fel új munkavállalót a cégek. Így viszont felértékelődtek a jelöltek kommunikációs készségei, hiszen nehezebb "jól eladni" magukat egy videóinterjúban.

  • Kreatív eszközök a toborzásban

Egy ennyire "forró piacon" minden kreatív eszközt be kell vetni a munkaerőkeresésben. Van olyan fejlesztő, aki naponta 10-15 üzenetet is kap csak a LinkedIn-en, így a toborzásban nehéz kitűnni a tömegből. Apró Aliz szerint csak a kreativitás szab határt a lehetőségeknek: a GitHub, a Stackoverflow, a Google x-ray search, a Reddit, a különféle meetupok és Hackathonok egyaránt szükségesek a sikerhez.

A bérezésben is számos megoldás versenyez: a kisebb cégek kihasználják, hogy bárhonnan dolgozhat nekik a munkavállaló, a fizetést nem kötik lokációhoz. A legnagyobb cégek azonban már úgy gondolkodnak: nem adnak San Francisco-i béreket az olyan régiókban, ahol ezt a megélhetési költségek nem indokolják. Így, bár a munkaerőpiac globalizálódik, erősödik a lokáció alapú bérezés.

  • Hibrid üzemmód

A munkavállalók részéről a járvány alatt elvárássá vált az alternatív munkavégzési lehetőségek biztosítása. Ma már a legtöbb IT-cégnek minimum hibrid munkavégzésben kell gondolkodnia, és nem ritka a teljes home office sem. A munkavégzés jellegéhez a feladatok típusai is igazodtak, így egyre több helyen keresnek szakembereket rövidebb projektre, specifikus munkatapasztalattal.

Tapasztalatunk szerint az ideális irodában töltött idő heti 3,1 nap. Azokon a helyeken, amelyek a teljes munkaidőben visszarendelnék kollégáikat az irodába, a dolgozók 36 százaléka inkább más munka után nézne, 6 százalék azonnal fel is mondana - tájékoztat Apró Aliz.

  • Előtérben a nők

A toborzási vezető kiemelt,e, hogy a technológiai szektorban ma minden szereplőnek külön figyelmet kell fordítania a női programozók támogatására is, akik gyakran még ma is hátrányt szenvednek ezen a területen. Magyarországon a technológiai szektorban mindössze 10-15 százalék körüli a női munkavállalók aránya. A Stanford Egyetem idei kutatása szerint azok a sikeres toborzási stratégiák, amelyek különféle konstrukciókkal kedvező feltételek teremtenek a nőknek, például hosszabb anyasági szabadságot, rugalmasabb munkavégzést biztosítva.


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!