A Jelen cikke szerint néhány napja felháborodott Facebook-posztban tudatta a Soroksári Német Nemzetiségi Önkormányzat (SNNÖ), hogy a Grassalkovich Antal Általános Iskola igazgatójának pedagógus igazgatói pályázatát elutasították. "Nemzetiségi oktatási intézményünk így igazgató nélkül marad. Ezt nem értékelhetjük másképpen, mint a német nemzetiségi, sváb közösségünket ért aljas támadásnak" - írták. A lap szerint a soroksári német közösség rendkívül elégedetlen Ritter Imre német nemzetiségi képviselő munkájával.
Szabó Szabolcs, a térség független országgyűlési képviselője szerint a történet szálai messzebbre nyúlnak: Soroksár 1994-ben kivált Pesterzsébetből és népszavazás útján vált önálló kerületté. Első megválasztott polgármestere, Geiger Ferenc az önállósodást követően több cikluson át vezette a kerületet. Szabó szerint a sikeres polgármesteri munka nem volt független attól, hogy Geiger együttműködött a helyi civilekkel és a sváb közösséggel is. A sváb gyökerekkel rendelkező Geigert 25 év után Bese Ferenc váltotta a polgármesteri székben 2019-ben. Bese függetlenként, de a Fidesz-KDNP támogatásával indult. "Úgy tudom, hogy a Geiger alatt pezsgő német nemzetiségi élet már a múlté, Besének ez nem szívügye" - tette hozzá a független képviselő.
Szabó szerint a Grassalkovichban minden évben két nemzetiségi osztály és egy ének-zene-angol tagozatos indul. Felső tagozaton is két nemzetiségi osztály működik. Az osztályok nagyobbik fele a nemzetiségi kétnyelvű program szerint, az osztály kisebb létszámú fele a nemzetiségi hagyományos nyelvoktatás programjában tanul. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata tavasszal kérelemmel fordult a minisztériumhoz, hogy fenntartóként átvehesse az intézményt. Ebben az időszakban jelent meg egy elgondolkodtató cikk a kormánypropaganda legfontosabb online felületén, az Origón. A cikket az a Kovács András írta, aki idén - Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére - állami kitüntetést kapott a köztársasági elnöktől. Kovács András cikke szerint az esetleges fenntartóváltást "jelentős szülői felháborodás" kíséri. A Jelen szerint az újságíró csak olyan szülőkkel beszélt, akik ellenezték a fenntartóváltást. Információit a tények nem igazolták: a cikk megjelenése után a szülői közösség szavazott a fenntartóváltásról,
a szülők 90 százaléka, azaz elsöprő többsége - köztük olyanok is, akik nem nemzetiségi osztályba járatják a gyereküket - a fenntartóváltás mellett tette le a voksát.
A kezdeményezést elvileg támogatta Ritter Imre, az országgyűlés a Fidesszel rendre együtt szavazó német nemzetiségi képviselője is. Május 28-án azonban Kásler Miklós miniszter elutasította a MNOÖ fenntartóváltásra vonatkozó kérelmét. Június végén Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár arról tájékoztatta az intézményt 15 éve vezető igazgatót, hogy az újabb öt évre szóló intézményvezetői pályázatát elutasítja. Pedig más jelentkező nem is volt a posztra.
Kreisz Erzsébet 36 éve dolgozik az intézményben, 15 évig igazgatóhelyettesként, további 15 évig pedig igazgatóként szolgált. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy egy ilyen erős személyiség lemondatása után a magyarországi német oktatási rendszernek egy igen erős bástyája inog meg
- írta Facebook-posztjában Englenderné Hock Ibolya, Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának (MNOÖ) elnöke. Kreisz Erzsébet pályázatának elutasítása miatt fogalmazott úgy Weinmann Antal, az SNNÖ elnöke, hogy ez a sváb közösséget ért "aljas támadás".
A Jelen forrásai szerint Kreisz Erzsébet korára hivatkozva utasították el pályázatát. Az "ok" eszerint az volt, hogy Kreisz a következő öt évben betöltené a nyugdíjkorhatárt. Csakhogy a lap szerint ez nem igaz. A kérdés akkor lenne releváns, ha élni szeretett volna a "nők 40" néven ismert kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőséggel, azonban ezzel kapcsolatban a pályázatának beadása előtt Kreisz Erzsébet nyilatkozott a tankerületi vezetőnek. Eszerint - ha az egészségi állapota ezt lehetővé teszi - nem kíván a kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőséggel élni, a nyugdíjkorhatárig pedig még 7 éve van hátra.
A lap információi szerint az intézményvezető politikai bosszú áldozata lett: a "bűne" az volt, hogy tavasszal támogatta a német nemzetiségi önkormányzat intézményátvételi kérelmét.
Kreisz Erzsébet mellett az iskola szülői közössége petíciót indított, amit két nap alatt több mint hatszázan írtak alá. A petíciót a szülők Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterének nyújtják majd be.
