Az öt kubai krokodilt a nagyközönség az állatkerti Nagy-tó partján álló Krokodilház belső terében tekintheti meg - közölte az intézmény az MTI-vel.

Mivel az állatok még nagyon fiatalok, csak kétévesek, hosszuk alig haladja meg a fél métert, de idővel két méternél is nagyobbra fognak nőni.

Kritikus a faj helyzete

A kubai, vagy másik nevén rombuszkrokodil (Crocodylus rhombifer) a legkisebb elterjedési területű, és az egyik leginkább fenyegetett krokodilfaj, amely ennek megfelelően sokkal ritkább, mint például a pápaszemes kajmán, a nílusi krokodil, vagy éppen a mississippi aligátor, amelyek viszonylag gyakori lakói az állatkerteknek is.

Budapest, 2019. augusztus 16. A Dániából érkezett öt rombuszkrokodil (Crocodylus rhombifer), más néven kubai vagy gyémántkrokodil egyike a Fõvárosi Állat- és Növénykertben 2019. augusztus 16-án. Az öt állat még nagyon fiatal, ezért hosszuk alig haladja meg a fél métert, de idõvel két méternél is nagyobbra nõnek majd. A rombuszkrokodil Kritikusan veszélyeztetett faj. MTI/Kovács Attila
Fotó: MTI/Kovács Attila

Vadon ma már csak a kubai Zapata-félsziget mocsárvilágában, illetve az ugyancsak Kubához tartozó Ifjúság-szigeten fordulnak elő. Eredetileg a vadászat miatt ritkultak meg, ma pedig a viszonylag szűk elterjedés rontja az állomány túlélési esélyeit, így nem véletlen, hogy a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) vöröslistáján a kubai krokodil kritikusan veszélyeztetett fajként szerepel.

Halakat és teknősöket fognak

Méretét tekintve közepes termetűnek mondható, a kifejlett állatok hossza általában 2-3,5 méter, de egyes feljegyzések szerint a múltban ennél nagyobb példányokat is megfigyeltek. Méretéhez képest eléggé agresszívnek számít.

Budapest, 2019. augusztus 16. A Dániából érkezett öt rombuszkrokodil (Crocodylus rhombifer), más néven kubai vagy gyémántkrokodil egyike a Fõvárosi Állat- és Növénykertben 2019. augusztus 16-án. Az öt állat még nagyon fiatal, ezért hosszuk alig haladja meg a fél métert, de idõvel két méternél is nagyobbra nõnek majd. A rombuszkrokodil Kritikusan veszélyeztetett faj. MTI/Kovács Attila
MTI/Kovács Attila

A természetben a fiatal állatok általában halakon és puhatestűeken élnek, a nagyobbak pedig a halak mellett előszeretettel fogyasztanak teknősöket is. Fogazatuk valamelyest idomult is ehhez a táplálékhoz, mert amíg az elülső fogak inkább hegyesek, és a zsákmány csúszásmentes megragadására szolgálnak, a hátrébb lévő fogak valamivel tompábbak, így ideálisak a teknősök páncéljának összeroppantására.


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!