A foglalkoztatást és a minimálbért illetően számos változás történt év elején a hatályba lépő törvénymódosítások következtében.
Ezek markáns eleme, hogy a munkavállaló kérésére a gyermek 4 éves koráig - amennyiben az alkalmazott 3 vagy több gyermeket nevel, akkor egészen 6 éves korig - a munkáltató köteles az általános teljes napi munkaidő felét részmunkaidős kontraktussá alakítani. A korábbi szabályozás a gyermek 3, illetve - az említett esetben - 5 éves koráig kötelezte a cégeket a munkaszerződés módosítására.
A változtatás az álláspiacon tapasztalható fejleményekre reagál. A munkaerőhiány miatt a cégek egyre inkább nyitnak az itthon még kevésbé elterjedt foglalkoztatási formák felé. Miután idén sem várható érdemi változás a munkaerőpiacon, így szinte biztos, hogy ezen a téren további fejlődésre számíthatunk a társaságok részéről. Akik ebben a kérdésben nem követik a dolgozók igényeit, azoknak komoly kihívást fog jelenteni az alkalmazottak megtartása, ez pedig idővel versenyhátrányt okozhat a számukra - emelte ki Bedő Krisztina, az EY személyügyi tanácsadással foglalkozó csapatának partnere.
Több területen érezteti hatását az emelkedő minimálbér
A minimálbér év eleji emelése számos cég számára több területen is következményekkel jár. Ilyen például a rehabilitációs hozzájárulás összegének növekedése, ami éves szinten a minimálbér kilencszerese.
Azoknak a vállalkozásnak, ahol az alkalmazottak száma meghaladja ugyan a 25 főt, ám az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek aránya nem éri el az 5 százalékot, minden hiányzó megváltozott munkaképességű munkavállaló után 1.449.000 forintot kell rehabilitációs hozzájárulásként 2020-ban befizetnie.
A törvénymódosítások eredményeként összességében elmondható, hogy a társaságoknál elkerülhetetlenné válik a cégszabályzatok és a munkaszerződések felülvizsgálata, valamint a dolgozói és termelési kapacitások tervezése, újragondolása.
