Részlegesen mumifikálódott holttestet találtak egy pompeji sírban, a szokatlan lelet több meglepetést is okozott - írja az MTI. Pompeji utolsó, a Vezúv pusztító kitörését megelőző évtizedeiben nem volt szokás a halottak eltemetése, a felnőtt elhunytak többségét elhamvasztották. A maradványok ráadásul részlegesen mumifikálódtak.
A nyughelyet a romváros közönség előtt még elzárt területén, az egykori városközpont keleti részén, a Porta Sarnó-i nekropoliszban azonosították. A sírfelirat minden eddiginél határozottabban megerősíti, hogy a 79-ben elpusztult Pompejiben a latin mellett a görög nyelvet is használták a színházakban, ami komoly görög befolyásról árulkodik.
A város egyik főbejáratánál, a Sarnói kapunál felfedezett sírkamrába egy felszabadított rabszolgát temettek el, egy bizonyos Marcus Venerius Secundiót.
Maradványainak tanulmányozásából arra lehet következtetni, hogy nem végzett igazán kemény fizikai munkát, szabad emberként pedig elég tehetőssé vált ahhoz, hogy egy drága temetőben földeltesse el magát.
Az elhunyt 60 évi körüli lehetett, a sírban megtalálták ősz haját, füle egy darabját, több csontját és szövetfoszlányokat. A kutatók szerint ez az egyik legjobb állapotban fennmaradt csontváz Pompejiben.
A sírfelirat alapján az elhunyt négy napig tartó, görög és latin nyelvű színházi előadásokat tartott. Gabriel Zuchtriegel, a Pompeji Régészeti Park igazgatója szerint az, hogy görög nyelvű előadásokat is rendeztek, bizonyíték a Pompejire jellemző eleven és nyitott kulturális légkörre. Massimo Osanna, a régészeti lelőhely korábbi igazgatója szintén méltatta a görög felirat jelentőségét. A szakember szerint a felszabadított rabszolga sírjának felfedezése megerősíti, hogy a régi görögök meghódították a latin kolónia legmagasabb köreit is.
Marcus Venerius Secundio eleinte Vénusz templomának őre volt, ami befolyásos posztnak számított. Később az Augustus császár emlékét ápoló papság egyik alkalmazottja, utóbb a tagja lehetett.
Llorenc Alapont, a Valenciai Európai Egyetem munkatársa szerint a nyughelyben talált férfi talán szándékosan balzsamoztatta be magát, hogy megóvja holttestét a nedvesség okozta bomlástól. A kutatók remélik, hogy a sír sok új adalékkal szolgál a régi rómaiak temetkezési szokásairól.
