Az új koronavírus kialakulása újabb bizonyítékkal szolgál, hogy a klímaváltozás és az ember által egyre végletesebben átalakított környezet kifejezetten kedvez a vírusok fejlődésének és terjedésének. Esetünkben a jéghegy csúcsát most éppen az urbanizáció jelenti.
A Vuhan-koronavírus elődje egy bizonyos denevérfajban található, veszélyesnek nem igazán tekinthető kórokozó, amelynek kialakult előbb valamely másik állatfajt, majd az embert megbetegítő változata. Az olvasztótégely a zsúfolt, gyenge higiéniás körülmények közt működő vuhani állatpiac volt, emberek, vadhús és a legkülönbözőbb állatfajok kavalkádja.
Ötös a lottón
Miközben pedig a világ globális járványtól retteg, a laikus közvéleményt cseppet sem nyugtatja meg a hír, miszerint ősi vírusokat szabadítottak ki a jégből. Főleg ha belegondolunk, a globális felmelegedés hatására soha nem látott sebességgel olvad a permafroszt, zsugorodnak a jéggel borított területek, a rég letűnt kórokozóknak még csak emberi segítség sem kell, hogy sorra előbukkanjanak.
Már csak két Celsius-fokra vagyunk a visszafordíthatatlantól
A jégolvadás a klímaváltozás egyik legfenyegetőbb következménye.
Valós veszély lehet, hogy ősi idők számunkra ismeretlen vírusai az olvadás miatt "aktiválják magukat", és komoly fenyegetés alakuljon ki belőlük? Dr. Kemenesi Gábor virológust, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársát kérdeztük. A rövid és megnyugtató válasz így hangzik:
Ennek annyi az esélye, mint hogy ötösöm legyen a lottón, ha életemben csak egyetlen szelvényt adok fel.
Felfoghatatlan mennyiség
Kezdjük azzal, hogy mik is a vírusok? Tudományos körökben még arról sincs konszenzus, hogy élőlénynek tekinthetők-e vagy sem: obligát paraziták, amelyek a gazdaszervezet nélkül nem képesek szaporodni. Jelenleg is elképesztően sok vírus létezik, nincs ember, aki meg tudná akár csak tippelni is változatosságukat.
Minden élőlénynek, még a baktériumoknak is megvannak a maguk vírusai: a Földön található vírusok össztömege tízszeresen meghaladhatja a baktériumokét.
Bolygónk szárazföldjeinek húsz százalékát, összesen 30 millió négyzetkilométert örökké fagyott talaj, úgynevezett permafroszt borítja. Ebben az elzárt, oxigénmentes környezetben a biológiai anyagok, így a vírusok is elképesztően sokáig, évszázadokig vagy évezredekig is túlélhetnek. Vagyis ha már eleve kérdéses, hogy élőnek tekinthetjük-e őket, idézzük a szakértő szavait: "infektív állapotban maradnak, magyarán a jégből kikerülve fertőzhetnek".
Elméletben nem zárhatjuk ki
Elméletben elképzelhető, hogy léteznek ősi, patogén vírusok jégbe fagyva bolygónkon, a klímaváltozás hatására ezek akár ki is szabadulhatnak.
Ám hogy egy emberek számára veszélyt jelentő vírus egyszer csak előbukkanjon a jég jelentette időkapszulából, annak esélye a nagy számok törvénye alapján nagyságrendekkel kisebb, mint a lottó ötösnek
- utal vissza a már említett példára Kemenesi Gábor.
És hogy a tudósok miért gyűjtik ezeket? Klasszikus alapkutatás céljából, a megismerés vágyától hajtva: a tanulmányozásukból származó tudás valahol valamikor komoly haszonnal bírhat. Ne is menjünk messzire, lehet, hogy a következő nagy járvánnyal fenyegető kórokozó ellen már épp az ősvírusok vizsgálatából származó tudás könnyíti majd a védekezést.
Kiemelt kép: légifelvétel az olvadó tundráról Alaszkában. Fotó: Mark RALSTON / AFP
