Egy új tanulmány alapján a véltnél közel kétszer több Föld-szerű exobolygó létezhet - írja az IFLScience. Az, hogy az égitestek valamelyikén kialakulhatott-e az élet, még kérdéses.
A Kepler és a TESS űrtávcsöveknek köszönhetően ma már több ezer Naprendszeren kívüli bolygót, úgynevezett exobolygót ismerünk. Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb objektumok, a gázóriások felfedezése egyszerűbb, a kőzetbolygók megtalálása pedig jóval nehezebb. Az űrtávcsövek például gyakran nem észlelik a kettős csillagrendszerekben lévő Föld-nagyságú égitesteket. Mivel galaxisunkban a rendszerek többsége ilyen, a kőzetbolygók jelentős része azonosítatlan maradhat.
Sok esetben a bináris rendszerekben a csillagok olyan közel keringenek egymáshoz, hogy a kutatók fel sem ismerik a rendszer kettősségét. Dr. Kathryn Lester, a NASA munkatársa kollégáival most a világ legnagyobb teleszkópjaival 517, legfeljebb 1600 fényévre fekvő csillagot vizsgált rejtőzködő társak után kutatva.
A csapat 102 bináris csillagra bukkant a mintában. A TESS ezekben a rendszerekben kimutatott már exobolygókat, de amikor a kutatók átvizsgálták az űrtávcső adatait, felfedezték, hogy az észlelt égitestek szinte mind gázóriások. Egyes esetekben a gázóriás olyan hatalmas, hogy valójában talán nem is bolygó, hanem halvány vörös törpe, így az érintett rendszerek nem kettő, hanem három csillagból állhatnak.
Az eredmények azt jelenthetik, hogy az ilyen rendszerekben sokkal kisebb eséllyel alakulnak ki kőzetbolygók.
Lester ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy vannak Föld-szerű égitestek a kettős csillagoknál, csak a TESS nem képes megpillantani őket.
További megfigyelésekkel és más technikákkal a szakértők egy nap talán megtalálhatják a hiányzó bolygókat.
