Rendkívüli helyzetet vezetett be kedden a lett kormány a Fehéroroszországgal közös határon. Az MTI a lett belügyminisztériumra hivatkozva írja, hogy a november 10-ig érvényben lévő rendkívüli helyzetben a határőrök felhatalmazást kapnak fizikai erő és különleges eszközök alkalmazására az illegális határátlépők feltartóztatása és visszaküldése érdekében.
Leonids Kalnins, a lett fegyveres erők főparancsnoka azt mondta: gyors reagálású különleges csoportokat állítottak fel, amelyek segítenek a határsértők megállításában. Ezen kívül harminckét katonát és önkéntest, valamint drónokat és drónpilótákat is küldtek a határhoz.
Lettországban - mint írják - csak az elmúlt öt napban kétszáznyolcvanhárom határsértőt tartóztattak fel. Ez valóban rendkívül magas szám ahhoz képest, hogy az év eleje óta összesen háromszáznegyvenhárom ilyen eset történt.
A hatóságok az intézkedés nyomán megszigorították a határellenőrzést, és mozgósították a határvédelem és a hadsereg tartalékait. Krisjanis Karins miniszterelnök a múlt héten közölte, hogy felgyorsítják az infrastruktúra kiépítését a Fehéroroszországgal közös határon.
Lettország néhány éve jelentette be, hogy 135 kilométeres kerítést épít a Fehéroroszországgal közös, 173 kilométer hosszú határ mentén. A megvalósítás költségét 27,6 millió euróra (több mint 9,75 milliárd forintra) becsülték, és eredetileg azt tervezték, hogy 2021-ben elkészülnek vele, de az állami ellenőrzés által feltárt hiányosságok miatt az építkezés szünetelt.
Litvánia és Lengyelország is azzal vádolja Fehéroroszországot, hogy hibrid háborút folytat az illegális bevándorlók átengedésével.
Május végén Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök azzal fenyegetett, hogy a nyugati politikai nyomás miatt elgondolkodik, érdemes-e tovább fékeznie a nyugat felé irányuló migrációs folyamatot. Lukasenko akkor közölte, hogy Fehéroroszország nem lesz "gyűjtőhelye" az afrikai és közel-keleti bevándorlóknak.
