Magyar párom még sohasem volt, pedig soha nem mondtam, hogy nem szeretnék magyar férfit. Az első párom német volt, aztán egy török, most pedig egy arab. Minden kapcsolatomba igen hamar beleugrottam, majd jött a nagy üresség, a kihűlés. A török párommal hosszabb volt a kapcsolat, de valószínűleg azért, mert távkapcsolatban éltünk, illetve imádtam Isztambulba utazni, éltem is ott egy kicsit. Nagyon viharosan lett vége. Amikor nem éltem párkapcsolatban, csak úgy cikáztak az izgalmak, találkák, szemezések, kalandok, és hogy őszinte legyek, nagyon hiányoznak ezek a dolgok. Rendes a párom, nagyon szerethető, és ő is nagyon szeret, viszont három-négy hete minden héten egyszer álmodok egy volt szerelmemről, plátói, beteljesületlen szerelemről. A többi álmomban pedig olyan srácokkal vagyok, akiket barátként szeretek, de baromi jól el vagyunk.
Az olvasói levelet Krisztától kaptuk, akinek mi választottunk nevet, hogy senki ne ismerjen rá a személyére. A plátói szerelmek attól szépek, hogy beteljesületlenek, az álmok pedig egyfajta szelepként is működhetnek az agyban: befejezik, amire a valóságban nem volt lehetőség.
"Az első héten az örök szerelmemmel álmodtam. Még gimis voltam, amikor a reggeli buszon elkezdtem érezni, hogy valaki figyel. Nem tulajdonítottam ennek különösebb jelentőséget, mert barátnője is volt. Teltek a napok, mindig nézett, aztán az egyik reggel nem volt ott. Akkor tudatosult bennem, hogy mennyire beleszerettem. Olyan mértékben rosszul esett, hogy nem volt a buszon, hogy rosszul éreztem magam a gimiben, és haza is engedtek, pedig tényleg nem játszottam rá, egyszerűen csak jöttek az érzelmek. Ezután a nap után minden buszos reggelem azzal telt, hogy bámultuk egymást. Kiderítettem, hogy ki ő, azt is megtudtam, hogy tipikusan abban a kapcsolatban élt, amiben egy átlag ember szeretett volna. Építész családban nőtt fel, ki volt taposva előtte az út, a párja pedig orvosira járt. Össze is házasodtak, gyerekeik születtek. Én közben külföldre költöztem, nekem is volt párom, de akárhányszor megláttuk egymást, mindig volt valami felkavaró és mégis csodás érzés. Szoktam nézni őt Facebookon, a felesége oldalán a fotóit, illetve a gyönyörű kisfiai képeit. Most olyan intenzív álom volt vele, hogy szinte sírva, mosolyogva ébredtem. Ritkán álmodok szexuális tartalmút, de ez eszméletlenül szenvedélyes volt. Álmomban mindketten azt kérdezgettük, hogy miért kellett erre ennyit várni. Természetesen egész nap rabja voltam az álmomnak. Az álmok folytatódtak, minden héten egyszer megjelent egy olyan férfi az álmomban, aki titkon mindig is tetszett. Általában velük is nagy érzelmi hatás volt, de velük nem aktusról álmodtam, hanem ölelésről, összebújásról, táncról. Most akkor boldog kapcsolatban élek? Mik hiányoznak ebből a kapcsolatból?"
Mit is jelentenek ezek az álmok a plátói szerelmekről, vonzalmakról?
Az olvasói levélben viszonzatlan szerelmeket láthatunk, ilyenkor olyan személyek iránt táplálunk romantikus, szenvedélyes érzéseket, akik erről nem is tudnak vagy visszautasítóan viselkednek, csak éppen nem vesszük észre, mert mindent, de az égvilágon mindent jelnek veszünk. Általában fizikailag, külsőre igen vonzó ember lesz ennek a fajta szerelemnek a tárgya. Ilyenkor gyakori, hogy azért marad meg plátói szinten a szerelem, mert annyira jónak ítéljük meg őt, hogy úgy véljük, nálunk magasabb rendű tulajdonságokkal bír és biztosan elutasítana. A plátói szerelem az idősödéssel csökken az életünkben, leginkább azért, mert idővel megtanuljuk értékelni szerelmünk belső tulajdonságait, a vonzó külsővel szemben a hosszú távú, elkötelezett kapcsolatokban a megbízhatóság, a jó humor, a kedvesség kerülnek előtérbe.
A viszonzatlan szerelemből hiányzik a kölcsönös megértés, semennyire nincs jelen a kölcsönösség.
Márpedig a kölcsönösség adja meg azt az alapot, amire a hosszú távú párkapcsolat épülhet. Olvasónk esetében az álmok egyfajta szelepként működhetnek, amennyiben napközben sokat foglalkozik a volt plátói szerelmeivel, ha nézegeti a Facebook-profilokat, akkor ez magyarázat lehet arra, hogy miért álmodik velük a beteljesült szerelemről és szenvedélyről - feltehetően ezek vágyálmok. Óriási sikerélményt él meg az, akinek összejön, hogy plátói szerelemből beteljesült szerelem legyen, ehhez azonban lépni is kell, amiben máris benne van az elutasítás lehetősége. Sok-sok fiatal éppen ezért nem meri kimutatni az imádottnak, mit is érez. A félreértelmezés fontos része a plátói szerelmeknek, gyakori, hogy a szerelmes fél annyira elvakultan imádja a másikat, hogy fel sem fogja az elutasítást, újraértelmezi, más szövegkörnyezetbe helyezi, megmagyarázza magának, hogy éltethesse saját magában továbbra is ezeket az érzelmeket. Pedig ez lehetne a gyógyulás útja: amennyiben felfogja valaki, hogy valóban elutasítják, hogy nem az a valóság, amit ő eddig hitt, akkor ugyan csökken az önértékelés átmenetileg, de a gyásszal beindulhat az a folyamat is, hogy az illető elfogadja, ebből tényleg nem lesz semmi. Ezzel együtt pedig kigyógyulhat a plátói érzelmekből, amik felnőttkorban évekre is akadályozhatják akár a családalapítást is.
Ez meg micsoda?
Az Így jártam a 24.hu párkapcsolati blogja, ahol Sereg Tímea párkapcsolati és szexuális tanácsadó válaszol a kérdésedre, megoszthatod a saját tapasztalatod, elküldheted a véleményed mások történeteivel kapcsolatban, és leírhatod, te hogyan jártál hasonló helyzetben. A leveleket az [email protected] email címre várjuk, aggódnod pedig nem kell: a nevedet mindenképpen megváltoztatjuk.
Gyakori ugyanis, hogy egy felnőtt férfi vagy nő a munkahelyéről, vagy akár a baráti társaságából plátói érzelmeket táplál valaki iránt, és a maga módján mindent jelnek vesz, hogy ebből talán lehet valami. Úgy közeledik, úgy udvarol, hogy az nem egyértelmű, és az sem zavarja, ha az illetőnek van családja, szerelme. Találkoztam már ilyennel a praxisomban, nővel és férfivel egyaránt, és bár a céljuk mindkettejüknek az volt, hogy családot alapítsanak, hogy megtalálják a társukat, nehezen ment a továbblépés. Ennek pedig az is lehet az oka, hogy korábbi kapcsolatokban olyan kudarcot él meg valaki, hogy úgynevezett regresszióba kerül, azaz életének egy olyan korábbi szakaszába tér vissza érzelmileg, amikor még nem élt át kudarcokat, sem a baba elvesztését, sem a válás nehézségeit. Látható tehát, hogy bonyolult lelki folyamatok vezetnek oda, hogyha valaki viszonzatlan szerelembe esik a későbbi felnőttkorban, de visszakanyarodva olvasónk leveléhez, fiatal felnőttkorban ezek olyan energiák, olyan motivációk, amikkel hegyeket is meg lehet mozgatni.
Olvasónk esetében nem biztos, hogy gond van a párkapcsolattal, de az is lehet, hogy túl korai volt az elköteleződés, és további élettapasztalatokra lenne még szükség ahhoz, hogy őszintén elköteleződjön olvasónk. Mivel a levélből nem sokat tudunk meg a párkapcsolatról, így csak találgatni lehet, a plátói szerelemmel járó mindenféle érzelmeket viszont gyönyörűen leírja. Amennyiben évekre ott maradnak ezek az érzések, és akadályozzák a célt, akár a családalapítást, akkor érdemes felkeresni egy szakembert.
