Magyarországon a KSH adatai alapján 2010 és 2019 között a foglalkoztatottak átlagosan 2,9%-a végzett alkalmi vagy tartós jelleggel távmunkát. Tavaly májusra ugyanakkor ez az arány 17%-ra nőtt, ami több mint 750 ezer foglalkoztatottat jelentett.
A távmunkások és otthonról dolgozók aránya a járvány első hullámát követően 7% százalék körüli szinten stabilizálódott.
Munkaidő vs. teljesítmény
A változások egyik hatása, hogy egyre inkább előtérbe kerül a munka eredményének nyomon követése, így a kötött munkaidő központi szerepe is veszíthet jelentőségéből. Mindez a munkaviszony tartalmában is hangsúlyeltolódást jelenthet: rendelkezésre állás helyett az eredmény kerül a középpontba.
A fizikai akadályok megszűnése erőforrást szabadított fel
Az elemzők a járványhelyzet által megnyitott lehetőségek közül kiemelték, hogy a munka térbeli kötöttségeinek fellazulása javíthatja a foglalkoztatottságot azokban a csoportokban, amelyek a közlekedési, lakhatási vagy egyéb élethelyzetbeli akadályok miatt kevésbé tudtak részt venni a munkaerőpiacon. Emellett a távmunka térnyerése mérsékelheti az ingatlanpiac területi eltéréseit, valamint csökkentheti a közlekedési infrastruktúrák igénybevételét.
Kapcsolódó
Ne lepődjön meg: személyesen is bekopoghat otthon a főnöke
A munkáltatónak ellenőriznie kell, hogy dolgozói rendelkeznek a távmunkához szükséges feltételekkel.
Még nagyobb a tétje az adatbiztonságnak
Az Állami Számvevőszék szakértői hozzátették: minden munkavégzés elemi követelménye a munkavállaló ellenőrzése és a munkáltató adatainak biztonsága. Ezért a táv- és otthoni munkavégzés fokozott adatbiztonsági kockázatot jelent. Ha egyensúlyba kerül az alkalmazott ellenőrzése és magánéletének védelme, az hozzájárul ezeknek az atipikus foglalkoztatási formáknak az elfogadottságához és sikeréhez.
A hibrid munkavégzés lehet a jövő?
A COVID-19 járvány megjelenése következtében elsőrendű fontosságúvá vált, hogy az emberi egészség védelmének biztosítása mellett miként lehet a munkavégzés folytonosságát fenntartani. A "business continuity" elsőszámú eszköze az emberek otthonából, digitális eszközökkel végzett munka alkalmazása volt. Ez a többi között új szervezetirányítási, jogi és technológiai kihívásokat vetett fel.
A távmunka ugyanakkor mentálhigiénés kihívásokat is támaszt, ezért fontos, hogy a dolgozók lelki egészsége is nagyobb figyelmet kapjon. Hosszú távon mentálhigiénés szempontból is az otthonról és az irodából végzett munka szabályozott és kiszámítható kombinációja lehet optimális foglalkoztatási forma - olvasható az ÁSZ elemzésében.
