Úgy néz ki, hogy mégis elvehetik a magyarok munkáját a gazdaági bevándorlók. Tavaly 100 ezernél is többen érkeztek dolgozni az országba.
Magyarországon még soha nem dolgozott ilyen sok külföldi, és az utóbbi években különösen megnőtt az ázsiai munkavállalók száma, írja a 444. Néhány évvel ezelőtt a magyar kormány még határozottan ellenezte a gazdasági bevándorlást, és kampányokat is indított, hogy megvédje a magyar munkavállalókat a külföldiek elől. Azonban az utóbbi években a munkaerőpiaci helyzet változása miatt a kormány hozzáállása is módosult.
A gazdasági növekedés fenntartásához és a munkaerőhiány kezeléséhez már nem titkoltan külföldi munkavállalókat hívnak az országba. Bár továbbra is hangsúlyozzák, hogy a külföldiek nem vehetik el a magyarok munkáját, egyre több példát hallani arról, hogy külföldiek töltenek be olyan pozíciókat, amelyeket magyarok korábban nem tudtak.
A külföldi munkavállalók száma egy év alatt 25 százalékkal növekedett, míg 2020-hoz képest ez a szám már 78 százalékkal magasabb, derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikáiból. Tavaly év végén 87 661 érvényes munkavállalási engedélyt tartottak nyilván, míg 2021-ben ez a szám még csak 34 ezer volt.
A növekedés legnagyobb része az ázsiai országokból érkező munkásoknak köszönhető, hiszen az engedéllyel rendelkező külföldiek 82 százaléka Ázsiából érkezett. A fennmaradó rész arányosan oszlik meg észak- és dél-amerikaiak (9,4%), nem uniós európaiak (5,3%), valamint afrikaiak (3,3%) között.
Az országok szerinti bontásban a vietnámiak vannak a legtöbben a külföldi munkások között, utánuk a Fülöp-szigetekiek, indiaiak és dél-koreaiak következnek. Emellett jelentős számú mongol és kirgiz munkavállaló is dolgozik manapság Magyarországon.
A legtöbb külföldi dolgozó az adminisztratív és szolgáltatást támogató területen helyezkedik el, több mint 24 ezren tevékenykednek itt. A második legnagyobb foglalkoztató a feldolgozóipar, ahol több mint 15 ezer külföldi munkás dolgozik. A kereskedelem, gépjárműjavítás, tudományos és műszaki tevékenység, az építőipar, valamint a vendéglátás is jelentős számban foglalkoztat külföldieket.
A külföldi munkavállalók többsége 25 és 44 év közötti, és közülük több mint 40 százaléknak csak általános iskolai végzettsége van, míg mindössze 8599-en rendelkeznek egyetemi diplomával. A nem ázsiai munkavállalók közül kiemelkedően sok szerb (4789 fő) és ukrán (39 819 fő) dolgozik Magyarországon, különösen a Közép-Magyarország és Közép-Dunántúl régiókban.
A külföldi munkavállalók jelenléte egyre jelentősebb a magyar munkaerőpiacon, és évről évre többen érkeznek az országba hosszabb távú munkavállalás és jövedelemszerzés céljából. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adatai szerint tavaly minden eddiginél több, összesen 106 377 külföldi érkezett Magyarországra munkavállalási céllal, mellettük 2333-an jelezték, hogy jövedelemszerzés céljából tartózkodnak az országban. Ezek az adatok egyértelműen mutatják, hogy a korábban ellenségként kezelt gazdasági bevándorlók szerepe egyre fontosabb a magyar munkaerőpiac fenntartásában.
