Kolodko Mihály munkái az elmúlt években igazi vérfrissítést hoztak Budapestnek: alig néhány centiméteres szobrai - így a Széll Kálmán téri Mekk Elek, a Főkukac, a Columbóra váró Halott mókus, vagy a Várból Pest felé néző kockásfülű nyúl - nem csak a városlakók, de a turisták kedvenceivé váltak, ma pedig megkerülhetetlenek.
Mekk Elekkel és Columbo hadnagyra váró mókussal is gazdagabb lett a héten Budapest
Mindkét miniszobor Kolodko Mihály, a Budapestet apró műalkotásokkal elárasztó kárpátaljai művész munkája.
A negyvenegy éves, Ungváron élő alkotó idén már három szoborral, a Dunakorzón megbújó Lufikutyával, a Batthyány térnél lévő Rubik-kockával, illetve a Jászai Mari térnél elhelyezett, a Simpson család egy tagját ábrázoló Magyar sárgával tette még boldogabbá a rejtett szépségeket keresőket, tíz nappal ezelőtt az Instagramon közzétett videóját látva azonban egyértelművé vált, hogy az alkotó szakít az apróságokkal, hiszen legújabb munkája egy több mint fél méter hosszan nyújtózó autó lesz:
View this post on Instagram
A post shared by Kolodko Mihály (@kolodkomini) on Aug 18, 2019 at 6:46am PDT
Az aranyozott ablakokat kapott jármű augusztus 26-án stílszerűen az alkotó autójának csomagtartójában indult el Budapest felé, hogy elnyerje végre végső helyét - Kolodko erről külön videót is mutatott -, tegnap óta pedig már közterületen áll.
A röviddel szerda éjfél előtt megjelent, alig pár másodperces képsoron egy íves téglákból álló virágágyás széle látszik, a poszt alatti kommentelők pedig azonnal a pontos helyszín megtalálásán kezdtek dolgozni:
View this post on Instagram
A post shared by Kolodko Mihály (@kolodkomini) on Aug 27, 2019 at 1:41pm PDT
Némiképp talán sportszerűtlen előnnyel indulva nekünk sikerült elsőként megtalálni az élőben még lenyűgözőbb szobrot:
a Magyar Színház bejáratával szemben álló térplasztika, a bitumen maszkok tucatjaiból álló Folyamat (Hetesi Attila, 2015) szomszédságában.
A helyválasztás nem véletlen, hiszen a színház mellett nyújtózó rövid utca a XX. század legnépszerűbb magyar regényíróinak egyike, Rejtő Jenő (1905-1943) nevét viseli, a szobor pedig egyik legismertebb műve, a P. Howard álnéven írt
A tizennégy karátos autó névadó járműve.
A szerző légiósregényeinek sorában kiemelkedő helyet betöltő mű főszereplője Gorcsev Iván, aki miután makaón elnyerte a fizikai Nobel-díjat, és dúsgazdaggá vált, beleszeret egy gazdag francia férfi, Gustave Laboux lányába, sőt, el akarja venni feleségül. Az apának egyetlen kikötése van ez ellen: Gorcsevnek előbb be kell lépnie a francia idegenlégióba. Ez természetesen meg is történik, de a főhős nyakig belekeveredik az apa gondjaiba, és megpróbál segíteni neki, visszaszerezve az ellopott Alfa Romeóját, ami kétharmad részben tizennégy karátos aranyból készült.
A nikkellel befuttatott fényszórók, a sebességváltó, a lökhárító, az alváz abroncsa, a hamutartók és kilincsek színaranyból készültek. A legkitűnőbb motort építették be, de nagy súlya miatt még így is gyengének bizonyult a fék, és csak lecsökkent sebességre volt képes.
- írja a regényben Rejtő, akinek szavait Kolodko nem szó szerint vette, hiszen az alkotásán az autó ablaküvegei, illetve az első és hátsó lámpák kaptak arany színt, de ez a lényegen természetesen semmit sem változtat.
A maszksor ellentétes oldalán, az író nevét 2001. októbere óta viselő utca nyitányánál egyébként egy jókora kőtömb is helyet kapott, így mától elmondhatjuk, hogy Rejtő Jenő az első magyar alkotó, akinek alig néhány méteres körön belül két - sőt, a kis teresedésre néző, 6. számot viselő szülőházának falán lévő emléktáblával együtt három - emléket is állítottak.
Kolodko Instagram-fiókján ugyan még nincs nyoma, de minden esély megvan arra, hogy a mai napon nem csak egy, de rögtön két új apró alkotással is gazdagodott a hetedik kerület, hiszen az Állatorvostudományi Egyetem egy híján száznegyven éve folyamatosan bővülő kampuszától néhány lépésnyire, a Bethlen Gábor tér néhány éve megszületett játszóterének sarkán a Bibliából jól ismert Noé bárkájának apró mása bukkant fel:
A korábbi években elhelyezett szobrok méretét követő, a fák felőli oldalán színes üvegablakokat rejtő bárkán sajnos nem látszanak az állatok, csak a hajó, illetve az annak bejáratához vezető hosszú rámpa, de a mű a kissé más módon ugyan, de szintén állatokat mentő egyetem közelében való elhelyezése hibátlan ötlet.
Reméljük, egyik szobor nem jut majd ugyanarra a sorsra, mint Mekk Mester és a Duna-parton álló tank, melyekből egy-egy példányt már meglovasítottak, így a művésznek pótolnia kellett őket.
