A tibeti Bajsija-karsztbarlang napjainkban a buddhista zarándoklat egyik fontos állomása, 160 ezer évvel ezelőtt azonban a terület volt az első hely, ahol az emberek megvetették lábukat a Tibeti-fennsíkon. Egy új vizsgálat során a barlangban 30 éve azonosított leletet elemezve megállapították, hogy a maradvány nem modern emberektől vagy neandervölgyiektől, hanem gyenyiszovai emberektől származik - írja az IFLScience.
Ez lehet az első alkalom, amikor a szibériai Gyenyiszova-barlangon kívül fedezték fel a faj csontját.
Jean-Jacques Hublin, a Max Planck Társaság munkatársa és a csapat tagja szerint a gyenyiszovaiak genetikai örökségét máig ki lehet mutatni Ázsia, Ausztrália és Melanézia egyes populációinál, ez pedig arra utal, hogy az ősi embercsoport igen elterjedt volt. Ennek ellenére eddig csak a Gyenyiszova-barlangban találták meg a faj maradványait.
A megkövesedett állkapocsdarabot 1980-ban azonosította egy szerzetes. A Lancsoui Egyetem csapata 2010 óta folytat vizsgálatokat a helyszínen, hat évvel később pedig egy nemzetközi kutatás is indult. A szakértők az egyik őrlőfogból kivont minta alapján határozták meg a lelet eredetét.
Bár a kivont fehérje nem maradt fenn túl jó állapotban, a csapat így meg meg tudta állapítani, hogy a lelet nem modern embertől, hanem egy gyenyiszovaitól vagy annak egy igen közeli rokonától származik. A csont alakjában a neandervölgyiek és gyenyiszovaiak fogára emlékeztet. A maradvány mintegy 160 ezer éves, tehát közel egyidős a Gyenyiszova-barlang legősibb leleteivel.
A gyenyiszovaiak a neandervölgyiek testvércsoportját alkották. A fajt 2010-ben fedezték fel, és a kutatók azóta próbálják felmérni, hogy mekkora területen fordulhatott elő az embercsoport. Egy korábbi genetikai vizsgálat már rámutatott, hogy egyes himalájai csoportok a gyenyiszovaiak egyik olyan génjét hordozhatják, amely segíti az alacsony oxigénszinttel való megbirkózást. A friss eredmények alátámasztják, hogy a gyenyiszovaiak a Tibeti-fennsíkon is jelen voltak.
Kiemelt fotó: iStock
