A Forbidden Stories oknyomozása tele van téves feltételezésekkel és megalapozatlan elméletekkel, amelyek komoly kétségeket vetnek fel a források megbízhatóságával és érdekeivel kapcsolatban. Úgy tűnik, hogy a "meg nem nevezett források" olyan információkat szolgáltattak, amelyeknek nincsen ténybeli alapjuk és messze állnak a valóságtól - ezekkel a szavakkal kommentálta az okostelefonok feltörésére alkalmas, Pegasus nevű kémprogramot gyártó izraeli NSO, hogy sajtóhírek szerint több országban is újságírók, üzletemberek, közéleti személyek megfigyelésére használták terméküket. Az NSO rágalmazási pert fontolgat.
A Direkt36 információi szerint magyar újságírókat, ellenzékiként beállított üzletembereket hallgattak le az NSO nevű izraeli kibercég Pegasus nevű kémprogramjával, amely okostelefonok feltörésére alkalmas. Az oknyomozást a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat vezette, amely az Amnesty International (AI) jogvédő szervezettel közösen jutott hozzá egy, az NSO ügyfeleinek tevékenységével kapcsolatos adatbázishoz. Ebben több mint 50 ezer olyan telefonszám van, amelyeket a tényfeltáró projekt kutatásai szerint az NSO-ügyfelek megfigyelési célpontként választottak ki 2016-tól kezdve a világ több mint 50 országából. A Direkt36 a több mint 300 magyarországi célpont közül többeket is azonosított, köztük négy újságírót is.
Kapcsolódó
Magyar újságírókat és üzletembereket figyeltek meg egy izraeli kémprogrammal
A Direkt36 szerint több minden arra utal, hogy magyar állami szervek állnak a lehallgatások mögött, a kormány cáfol.
A magyar kormány ugyanakkor azt közölte, hogy "nincs tudomásunk a megkeresésben szereplő állítólagos adatgyűjtésről", és hozzátették, hogy Magyaroszág "jogállam, és így minden egyén esetében mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el". Edward Snowden Oroszországban élő, egykori amerikai hírszerző szerint azonban "Magyarország a valaha látott legárulkodóbb választ adta a Pegasus-botrány kapcsán feltett kérdésekre".
Az NSO közleményében külön hangsúlyozta, hogy a technológiájuknak köze nincs a szaúdi újságíró, Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolásához: "Megerősíthetjük, hogy technológiánkat nem arra használták, hogy lehallgassák, nyomon kövessék vagy összegyűjtsék az információkat vele vagy családtagjaival kapcsolatban." Ugyanakkor azt is kiemelték, hogy a rendszert nem ők üzemeltetik, így nem is láthatják az adatokat.
Kapcsolódó
Miután teátrálisan felháborodott.
