A korábbi évekhez képest új irányt vehet a kormány oktatási stratégiája, derül ki a kormány Nemzeti reform programjából (NRP), amelyet a Világgazdaság keddi száma ismertetett. Ezek szerint a kormány új célja, hogy növelje a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számát, miközben az elmúlt években a szakképzés fontosságát hangsúlyozta, és ehhez mérten alakította át a közoktatást is.
Most a prioritások között szerepel a kutatói utánpótlás megerősítése és a felsőoktatás teljesítményelvű átalakítása is: a 2019-2020-as tanévtől kezdve évi 1300-ről évi 2000-re emelik az egyetemi doktori képzésbe felvehető diplomások számát.
Megemelik az alaptevékenység finanszírozási költségkeretének maximális összegét az egyes felsőoktatási képzésekhez fejenként és évenként átlagosan 150 ezer forinttal, a természettudományi szakokon 400-600 ezer forinttal.
Januártól 40 százalékkal megemelték a felsőoktatási ösztöndíjak szociális részét, de 2020 februártól hasonló mértékben emelik meg a tanulmányi részt is. Ezen felül 2023-ig 215,5 milliárd forintot fordítanak a felsőoktatási kollégiumok fejlesztésére is.
Az Európai Bizottságnak is benyújtott programban a felsőoktatási fejlesztések mellett kitérnek arra is, hogy 2030-ig a digitalizáció eszközeivel növelnék a hazai kisvállalati szektor termelékenységét, valamint az általa előállított export hozzáadott értékét is.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi/Oláh Tibor
