Jelentősen átalakulnának az áruházi veszteségszabályok is az új őszi adócsomag tervezete alapján, figyelt fel rá a Blokkk.com. 2015 óta volt az a szabály, hogy a nettó 15 milliárd forintot elérő forgalmú kereskedelmi egységeknek be kellett volna zárniuk, ha két éven keresztül nem termeltek nyereséget. A szigor célja a jogalkotók részéről az, hogy ne menekülhessen egy boltos vállalkozás az adófizetés helyett veszteséget kimutató könyvelésbe. És - kimondatlanul - az is következik a jelenlegi szabályból, hogy ha a nagyobb boltos cég két esztendőn keresztül veszteséget mutat ki könyvelésében, akkor azt szándékosan, az adófizetés megkerülése érdekében számolja ki.
Eddig semelyik lánc nem esett bele a kormány csapdájába. Viszont Brüsszel kifogásolta a diszkriminatív szabályt. Most a kormány úgy változtatna, hogy:
- a bevételi határt nettó 60 milliárd forintnál húznák meg;
- nem kellene bezárni azt az üzleti vállalkozást, amely ezen értékhatárt elérve két évig nem nyereséges;
- viszont kötelező lenne ezen cégeknél adóellenőrzést végezni és
- ezen szabályokat minden szektorra kiterjesztenék, nem csak a kereskedelemre.
Vagyis bármilyen ágazatban ügyködik egy cég, minden 60 milliárd forintnál nagyobb árbevételű két évig nem nyereséges vállalkozásra kivetik a hálót. Ebbe a körbe tartozik a MOL, Pick Szeged, Vodafone, Porsche Hungária és a Tesco is. Ha egy ilyen nagy vállalkozás veszteséges, akkor még nem kap automatikusan semmilyen büntetést, főleg nem bezárást, csak NAV-vizsgálatot, nem titkolták-e el a nyereséget.
Az indoklás szerint ezzel azt kívánják elérni, hogy a gazdasági társaságok tartósan veszteséges működéssel ne tudjanak kibújni az adókötelezettségek teljesítése alól. A módosítás
szerint a meghatározott árbevétel elérése melletti nulla eredményű vagy veszteséges működés esetén a második üzleti év beszámolójának elfogadását követően kötelező levizsgálni ezen cégeket,
mivel egy tartósan
nulla eredményt vagy veszteséget termelő gazdasági társaság esetében fennáll annak a veszélye, hogy az adókötelezettségek teljesítésének szándékosan nem akar eleget tenni a gazdasági társaság.
Az induló vállalkozások jellemzően a működésük megkezdését követő években olyan egyszeri, nagy értékű beruházásokat hajtanak végre, amelyeket nem fedeznek a bevételek, így ezen új, kötelező
ellenőrzési esetkör alól kivételt képeznek az első négy üzleti évükben a jogelőd nélkül induló vállalkozások. Jogutód gazdasági társaság esetében ugyanakkor a jogelőd gazdasági társaság
működését is figyelembe kellene venni.
Az adócsomag részleteiről itt olvashat:
Kiemelt kép: Thinstock
