Nagyjából ugyanott tart, durván 100-100 millió eurót helyezett ki eddig a Vlagyimir Putyin bankjaként is emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) Magyarországon, illetve Romániában. Az összeg egyelőre szerény, a tervek azonban nagyra törők, és a biztonságpolitikai aggályok is ezzel arányosan nőnek.
Néhány héttel ezelőtt Florin Cîțu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora azzal támadta Eugen Teodorvici pénzügyminisztert, hogy az a moszkvai székhelyű bank kormányzótanács-tagi apanázsa után egy lej adót sem fizet és emellett egyéb kedvezményekben is részesül. Teodorovici a közösségi oldalán válaszolt Cîțunak, mondván, nincsenek kiváltságai, adókedvezményei a tisztség nyomán. A szenátor ezt követően bevetette a nehéztüzérséget, és kijelentette, a szociáldemokrata (PSD) többségi kormány, élén Liviu Dragnea pártelnökkel, a képviselőház elnökével lepaktált az oroszokkal, elárulták Románia gazdasági érdekeit, stratégiai ágazatait. Cîțu úgy véli,
az IIB-n keresztül Moszkva egyre nagyobb befolyást szerez a romániai bankszektorban,
miközben rájuk nem vonatkoznak a jegybanki előírások.
Tény, hogy miközben a hírhedt 114-es kormányrendelettel a PSD-kabinet különadót vetett ki például a bankszektorra, energiaiparra, kommunikációra, és a cégeknek üzleti forgalmuk alapján plusz sarcot kell befizetni az államkasszába, a rendelet nem vonatkozik az IIB-re, amelyik fantomként van csak jelen, hisz nem is kért működési engedélyt a jegybanktól.
Viszont egyre több pénzt pumpál bizonyos ágazatokba, a napokban például gyors egymásutánban két projektet is bejelentett, mindkét akció az agráriumot célozza. Az Agricover Credit IFN Rt., (IFN= nem banki pénzintézmény) 10 millió eurót kap az IIB-től a mezőgazdasági kisvállalkozások, termelők, állattenyésztők, finanszírozására. Nem is új keletű az együttműködés, 2015-ben hasonló összegről állapodtak meg. Az Agricover Credit az iráni Dzsabbar Kanani üzletember tulajdonában lévő Agricover cégcsoport része, és az IIB információi szerint a hitelintézménynek körülbelül háromezer ügyfele van. Az oroszok élelmiszeripari nyomulását jelzi, hogy 2016-ban ötéves futamidőre 4,3 millió eurót kölcsönöztek az Avicola Buzău baromfi-feldolgozónak. A társaság Románia piacvezető baromfitermelőjéhez, az AAylex csoporthoz tartozik és most újabb, 7 évre szóló megállapodást kötöttek a feldolgozókapacitás fejlesztésére.
A bank hitelpolitikája az infrastrukturális, a mezőgazdasági, szolgáltató szektort, élelmiszeripari ágazatokat célozza, és eddig több mint 100 millió eurót helyeztek ki Romániában.
Dragos Cabat, ismert román közgazdász figyelmeztetett, hogy "a hasonló hitelek növelhetik Oroszország befolyását az általa fontosnak ítélt stratégiai ágazatokban".
Az IIB a közelmúltban már a Moldovai Köztársaságon keresztül is beszivárgott a román élelmiszeriparba. Az orosz Vája Dzsási birtokolta moldovai Trans-Oil cég IIB-hitelből 10,4 millió euróért megvásárolta az Ultex Țăndărei étolajgyárat.
2017-ben a plázaépítésben érdekelt Iulius cégcsoport kapott 20 millió euró szindikált hitelt, és szintén 2017-ben a MEP Retail Investments Kft.-nek nyújtott 1,38 millió euró kölcsönt az IIB, hogy megvásárolhassa a Profi kiskereskedelmi láncot Romániában üzemeltető Profi Rom Food Kft.-t.
De Romániában a gazdasági szakemberek attól tartanak a leginkább, hogy az IIB ernyője alá kerül a PSD-kezdeményezte Nemzeti Szuverén Alap. Ezt a nyereséges állami cégek megcsapolásával táplálják majd, és állítólag Teodorovici ígéretet tett az oroszoknak, hogy a bank hitelezhet majd az Alapnak, támogatva a tervezett hatalmas beruházásokat.
Magyarországon stratégiai partner Csányi Sándor OTP-je
Magyarország részesedése az IIB portfóliójában 8 százalék körüli, az eddigi befektetések összértéke 96,5 millió euró - válaszolta a 24.hu kérdésére a jelenleg még Moszkvában székelő bank sajtóosztálya. Ennél is több olyan projekt van, amelyet finanszírozásra érdemesnek tartanak, de egyelőre ezekről nem adtak részletes információt.
Az Átlátszó azonban összeszedte az eddig ismert ügyleteket, amelyeknek köze van a bankhoz.
Még 2014-ben, vagyis azelőtt, hogy Magyarország csatlakozott volna az IIB-hez, megállapodtak, hogy az állami tulajdonú Eximbank öt évre 15 milliós hitelt ad az Putyin-banknak. A cél az volt, hogy az IIB-tagországokban működő, magyar árukat vagy szolgáltatásokat vásárolni kívánó cégeket finanszírozzák így.
Később megfordult a pénz iránya: az IIB adott magyar cégeknek. A Mol 20 millió eurós, közel 6,3 milliárd forintos hitelt kapott, a Takarékbank pedig 4 milliárd forintos hitelkeretet 2017. augusztus 1-jétől négy éves időtartamra. Ezen kívül 16,5 millió eurós (5,2 milliárd forintos) hitelkeretet kapott a H2Q-Építő Üzemeltetési, Építőipari és Szolgáltató Kft. 2016 júniusában a cégnek a Műegyetemmel kapcsolatos ingatlanprojektjéhez.
Közvetetten, de a Pólus Kft. is hozzájutott IIB-pénzhez, ez a magyar cég ugyanis az egyik kivitelezője annak a beruházásnak, amelynek keretében Novoszibirszkben felhúznak egy csúcstechnológiás egészségügyi központot. A beruházás 16 millió eurós költségéből 12 milliót áll a bank.
Ugyancsak az orosz beruházási bank adott 7,75 milliárd forintos hitelt arra, hogy megvegyék az Invitel-cégcsoportot és kerülőúton, de még a Richterhez is juthat pénz az IIB-től. A bank ugyanis közleményben tudatta, hogy támogatja a magyar és az orosz gyógyszeripart, ennek keretében 1,5 milliárd rubeles (nagyjából 6,5 milliárd forintos) viszontgaranciát nyújt egy orosz gyógyszer-viszonteladónak, amely számos magyar gyógyszergyártótól vásárol, így a Richtertől is. Az orosz cég kifizetéseire az IIB-vel régóta stratégiai kapcsolatot ápoló OTP vállalt garanciát.
Egy banki prezentáció szerint a Nagy Györgyhöz és Garancsi Istvánhoz köthető MET-csoport 4,8 milliárd forintot kapott a Tigáz megvásárlására, igaz, ez később nem szerepelt a közleményben.
A Direkt36 közadatkérésére a külügyminisztérium mindössze egyetlen olyan magyarországi IIB-s beruházást említett, amelyet a kormány is jóváhagyott: a Mélykúton épült víziszárnyasfeldolgozót, amelyet IIB 11,8 milliárddal, a magyar állam pedig 4 milliárd forinttal támogatott.
Az egész NATO-szövetség biztonságát emlegetik
Ám az egyes projekteken messze túlmutató szerepet vállalt a magyar kormány az IIB életében, júniustól ugyanis Budapestre helyezi át székhelyét az intézmény. A központ átköltözését Moszkvából úgy kommentálta a Direkt36 oknyomozó portálnak az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége, hogy
Oroszország ezt az intézményt arra fogja használni, hogy kiterjessze ártalmas befolyását Magyarország, illetve a tágabb régió felett.
Fenntartásokkal kezelik az ügyet az unióban is, mondván, az egész NATO-szövetség biztonságáról van szó, ha egy olyan intézmény jön ide, ami orosz titkosszolgálati fedőszervként működhet. Ez a kényes kérdés Magyarországon is okozott belpolitikai felbolydulást, miután a Putyin bankjaként is emlegetett pénzintézetnek az Országgyűlés teljes diplomáciai és pénzfelügyeleti mentességet szavazott meg, vagyis mindenféle magyar szabályozás, ellenőrzés nélkül működhet - a Népszava azt is pedzegette, hogy az orosz kémhálózat részeként.
Ideális ügyfelek 100 millió euró körül
A még 1970-ben, a KGST-időkben alapított beruházási bankot 2012-ben reinkarnálta Vlagyimir Putyin, legnagyobb részvényese közel 46 százalékkal Oroszország, utána mindjárt Bulgária és Magyarország következik 13-13 százalékos részesedéssel. Az uniós tagállamok közül Csehország, Szlovákia és Románia, a volt keleti blokk országai közül Kuba, Mongólia és Vietnam csatlakozott a bankhoz. Az IIB 2018-2022-es stratégiájában meghatározták az egyes országokra vonatkozó célszektorokat és -ügyfeleket. Magyarországon a gép-, illetve autóalkatrész-gyártást, elektronikát, mezőgazdaságot, egészségügyi ipart, élelmiszer-feldolgozást, infrastruktúrát és az orvosi gépeket jelölték meg mint befektetésre érdemes szektorokat. Találunk némi átfedést azokkal a területekkel, amelyek az exportfejlesztésben kiemelt kormányzati segítséget kapnak: az egészséggazdaság és az élelmiszergazdaság. A stratégia szerint az ideális ügyfelek - a pénzintézetek mellett - azok a középvállalkozások, amelyeknek éves bevétele 10 millió és 100 millió euró között van, illetve azok a nagyobb cégek, amelyek éves bevétele meghaladja a 100 millió eurót. Előbbieket például projektfinanszírozással pénzelnék, utóbbiakat pedig akár kormányzati segítséggel is.
Kiemelt képünkön:Orbán Viktor miniszterelnök és Nyikolaj Koszov, az NBB elnökének megbeszélése. Fotó: Szecsődi Balázs /Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
