Ha megfelelő mennyiséget adagolnak belőle, szinte azonnal halált okoz. De még ha a dózis nem is gyilkos, maradandó egészségügyi károkat szenved tőle az áldozat. Miután a szervezetbe jut, az ember előbb görcsölni kezd, majd leáll a légzése, elveszti az eszméletét, esetenként hányásroham tör rá.
A novicsok nevezetű idegmérget a szovjetek fejlesztették ki az 1970-es, 1980-as években, és ezt mutatták ki Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető szervezetében, aki augusztus 20-án egy repülőn lett váratlanul rosszul, azóta pedig kómában fekszik.
A politikust jelenleg Németországban ápolják, ahol bebizonyosodott, hogy megmérgezték. Az egyelőre egyáltalán nem világos, ki és miért tette, de a legtöbben Vlagyimir Putyinra és az orosz kormányra mutogatnak. A novicsok ugyanis nem olyasvalami, amihez az ember könnyen hozzájuthat a gyógyszertárban, komoly szakértelem kell hozzá, hogy ártani lehessen vele valakinek, ráadásul a történelemben nem egy példa volt már arra, hogy az orosz elit ellenségeit ilyen formában próbálták meg likvidálni.
Bár Navalnij életben maradt, egyelőre kiszámíthatatlan, felépül-e valaha teljesen. A Kreml reakciója viszont kiszámítható volt: milyen mérgezés? -kérdezik. A körülményeket ismerve mégis nehezen elképzelhető, hogy az orosz rezsimnek ne lenne benne a keze a gyilkossági kísérletben, még ha ez valószínűleg soha nem is fog bizonyosságot nyerni.
A mérgezés pillanatai
Navalnij augusztus 20-án reggel szállt fel egy Tomszkból Moszkvába tartó repülőre. Aznap semmit nem evett még, csak egy csésze teát ivott meg a repülőtéren. Nagyjából fél órával a felszállást követően kezdte rosszul érezni magát. Elment a mosdóba, több mint húsz percig volt bent, az ajtó előtt már sor állt.
8 óra 50 perckor a személyzet tudomást szerzett róla, hogy az egyik utas rosszul lett, ezért megkérdezték a fedélzeten lévőket, van-e köztük orvos, egy nővér pedig jelentkezett segíteni.
Néhány perc múlva a pilóta bejelentette, hogy kényszerleszállást hajtanak végre Omszkban, mert egy utasnak azonnali orvosi ellátásra van szüksége. Navalnij állapota folyamatosan romlott, beszélni nem tudott, csupán ordított a fájdalomtól a személyzeti kabinban, a földön fekve.
9 óra 1 perckor a repülő landolt az omszki reptéren, majd 9 óra 3 perckor megérkeztek a helyszínre a mentők is, akik először a fedélzeten vizsgálták meg a politikust. Arra jutottak, hogy ott helyben nem tudnak többet tenni az életéért, azonnal az intenzívre kell szállítani. Addig is infúziót kapott, de ez a helyzetén nem sokat segített.
Végül megérkezett az erősítés, a férfit kórházba szállították, ahol két napig kezelték. Eleinte a súlyos állapotára hivatkozva nem adtak rá engedélyt, hogy Németországba szállítsák, de két nappal később, augusztus 22-én mégis jóváhagyták a kérést.
Az omszki orvosok végig határozottan állították, hogy nem azonosítottak mérgező anyagot Navalnij szervezetében, és a diagnózis szerint az ellenzéki vezetőnek anyagcserezavara volt. Aztán a németeknél kiderült, hogy novicsokkal mérgezték meg.
Ki, ha nem Putyinék?
A novicsok, ahogy azt a cikk elején írtuk is, egy kegyetlen és halálos idegméreg, ami a szovjetek találmánya, és már korábban is többször bevetették. Éppen ezért valószínűsíthető, hogy az oroszok állnak a mostani eset mögött is.
Leonid Volkov, Navalnij kampányfőnöke a Twitteren azt írta, 2020-ban novicsokkal megmérgezni Navalnijt olyan, mintha egy bűncselekmény helyszínén valaki otthagyná az aláírását.
A gyanú pedig a határokon túl is erősödik. Angela Merkel német kancellár például úgy fogalmazott,
a történtek nagyon súlyos kérdéseket vetnek fel, amire csak az orosz kormány tud válaszolni, és ezt muszáj megtennie.
Nincs ugyan bizonyíték Vlagyimir Putyin és kormánya ellen, de az is sejtet valamit, hogy az elmúlt évtizedekben ellenzékiként teát sem biztonságos már fogyasztani. Anna Politkovskaja újságíró 2004-ben egy repülőn vesztette eszméletét, miután teát kortyolgatott. Megmérgezték, de túlélte, végül fegyveresek végeztek vele. 2006-ban Alexander Litvinenko volt KGB-tisztnek is egy mérgezett tea okozta a halálát egy londoni hotelben. Most pedig Navalnij volt soron.
Hogy mi a közös bennük? Mindhárman Putyin nagy kritikusainak számítottak.
Miért pont most?
Az orosz elnök számára Navalnij körülbelül olyan szinten van, mint a Harry Potterben Voldemort. Nem mondja ki a nevét, mégis óvakodik tőle. Konkrétan a hatalomra kerülése óta egyetlen hivatalos megszólalásában sem nevesítette a riválisát, pedig nagyjából ő és pártja az egyetlen, akitől valamilyen szinten tarthat.
Magától adódik ugyanakkor a kérdés, hogy miért pont most? Miért most akarta volna Putyin megöletni az ellenzéki vezetőt, amikor a korábbi években folyamatosan fenyegették, és adott esetben lett volna erre lehetősége korábban is?
Szakértők szerint az egyik legvalószínűbb teória az, hogy a Kreml a fehérorosz tüntetéssorozaton és az ország keleti részében, Habarovszk városában zajló demonstrációkon felbuzdulva mielőbb meg akarta akadályozni, hogy Navalnij mozgósítani tudja a táborát. Jövőre ugyanis parlamenti választásokat tartanak Oroszországban.
Nem egyértelmű az sem, Moszkva miért ment bele abba, hogy Navalnijt külföldön kezeljék, hiszen abban biztosak lehettek, előbb-utóbb ki fog derülni, hogy novicsok van a szervezetében. Az egyetlen logikus következtetés erre az, hogy az oroszok mindenkivel tudatni akarták, mit tettek, hogy célba érjen az üzenet: így végzi mindenki, aki ellen próbál állni. Az orosz kormány természetesen tagadja mindezt.
Az biztos, hogy ha az orosz kormány köreiből rendelték el Navalnij meggyilkolását, akkor arról Vlagyimir Putyin tudott, és ha nem is ő találta ki a likvidálás forgatókönyvét, a beleegyezését kellett adnia hozzá. És mi gátolta volna meg ebben? Két évvel ezelőtt, amikor szintén novicsokkal mérgezték meg Szergej Szkripalt, a tettesek tulajdonképpen büntetlenül megúszták az ügyet, így joggal kalkulálhatnak azzal, hogy ez a mostani esetben sem történik másként.
Az Európai Uniónak most arról kell majd döntenie, hogy szankciók formájában megbüntetik-e Moszkvát. Ez ugyanakkor nem lesz egyszerű, mert tapasztalat híján senki nem tudja, mi lesz arra Putyinék válaszreakciója.
Kiemelt kép: Sergey Guneev/Sputnik
