Európa lakóiként szerencsésnek gondoljuk magunkat, amiért az Egyenlítő térségében születő trópusi ciklonok őrjöngését csak a híradásokból ismerjük. A hurrikánok és tájfunok meleg, páradús tengerfelszín felett keletkeznek, az északi, hűvösebb vidékre érve hamar kifulladnak, minket már nem érnek el.
A globális felmelegedés viszont lassanként múlt időbe teszi az öreg kontinens biztonságérzetét, rögtön két okból is.
Minél melegebb a vízfelszín, a viharszörny annál több energiát képes magába szívni, így még igen agresszív életciklusában éri el az Atlanti-óceán északabbi régióit. Tavaly például egy hajszálon - egészen pontosan 10 órán és a szerencsén - múlt, hogy az Ophelia trópusi viharként és nem 2-es erősségű hurrikánként csapott le Európa nyugati partvidékére. Az okokat itt részleteztük.
Hurrikánszerűség születik a Földközi-tengeren
Most pedig egy újabb fogalmat kell megtanulnunk laikusként, ez pedig a mediterrán és a hurrikán szóból létrejött medikán:
A Földközi-tengeren kialakuló, trópusi viharok jegyeit hordozó hurrikánszerű képződményről van szó.
Azért fogalmazunk ilyen óvatosan, mert a medikán a meteorológusok szóhasználata, annyira ritka jelenségről van szó, hogy nincs rá tudományos szakkifejezés. Nemsokára ilyen is lesz, hiszen a klímaváltozás hatására egyre többször találkozunk majd vele.
Szeptember-november folyamán alakulnak ki, amikor északról hideg légtömeg áramlik délnek, és keveredik a Földközi-tenger feletti meleg, vízpárával teli levegővel. A rendszer forgó mozgásba kezd, egyre nő az energiája, a folyamat ugyanúgy működik, ahogy trópusi ciklonok születésénél
- magyarázza a 24.hu-nak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa.
"Kicsi", de ölni képes
A medikánok élete igen rövid, a földrajzi adottságok miatt erősségük a hurrikánokat kategorizáló skálán legfeljebb 1-es lehet: a viszonylag szűk vízfelületen csak kevés ideig jutnak energiához, nem tudnak lényegesen bedurvulni mielőtt partot érnének. De ettől még roppant veszélyesek lehetnek. Gyorsan, akár 24 óra alatt kialakulhatnak, és nagyjából ennyi idő alatt el is enyésznek.
Óriási csapadékmennyiségüket a szárazföldre szórva villámárvizeket, földcsuszamlásokat okoznak, és hatalmas széllel pusztítanak: 160-200 km/óra is kitelik tőlük, ez egy 1-es hurrikán definíciója.
Tavaly novemberben a Numa nevű medikán csapott le Görögországra, elsősorban Athént sújtva összesen 20 ember halálát okozta. Idén szeptember végén pedig Zorba:
Egyre több lesz belőlük
Ahogy az elején írtuk, rendkívül ritka jelenség, évente egy, maximum két alkalommal találkozhatunk vele. Ám a meteorológus úgy véli, a globális felmelegedéssel ez hamarosan változni fog.
A mind melegebb tengerfelszín kedvez a medikánok kialakulásának. A topográfia okán erősebbek nem lesznek, de az biztos, hogy gyakrabban fognak lecsapni a mediterrán régióban
- emeli ki Molnár László.
A szakmának is fel kell készülnie, a szolgálatok, intézetek nem követik nyomon kialakulásukat, hivatalos kormányzati figyelmeztetés nem létezik mediánokra. A térségben egyedül a Meteo France, amely riasztást ad ki. Nem könnyű egyébként, 2-3 napnál korábbra nem lehet előre jelezni.
Kiemelt kép: NASA
