1933-ban egy mérnök, ifjabb Hantos István furcsa ötlettel állt elő, javasolva, hogy

építsen a főváros függővasutat a Zugligetből a János-hegyre.

Az ötlet megtetszett a városatyáknak, sőt, a tervekre az előzetes engedélyt is megszerezte, de az álom nem vált valósággá.

A téma a következő években többször is napirendre került, és a BKK elődjét jelentő BSZKRT berkeiben felmerült kérdések - képes lesz-e a János-hegyi kilátó elég embert vonzani ahhoz, hogy megérje üzemeltetni a pályát, és lesz-e így egyáltalán szükség az akkor már több mint hat évtizede közlekedő Fogaskerekűre? - ellenére 1940-ben végül úgy tűnt, a városvezetés a tettek mezejére lép, a második világháború azonban mindent elsöpört.

A Libegő ötlete csak negyedszázaddal később, 1967-ben ütötte fel újra a fejét: a XII. kerületi Tanács által felkért UVATERV el is készítette a terveket, azok azonban nem maradtak sokáig a tervasztalon, 1969 márciusában ugyanis megkezdődtek a munkák, 1970. augusztus 20-án pedig osztrák szürkeimportból - az Alpok számos síliftjét és olasz felvonókat életre keltő Bruder Giraktól - szerzett székekkel és kábelekkel megindult a tizenkét perc alatt a hegyre repítő drótkötélpálya, ami

a Jánoshegyi Légpálya nevet kapta.

Fotó: Fortepan/UVATERV

A névadás egyáltalán nem volt azonban olyan egyszerű folyamat, mint amilyennek tűnik: a kerületi Tanács 1970 első hónapjaiban pályázatot a János-hegyre kúszó, illetve onnan Zugligetbe repítő vonal nevére.

A szocializmus autóiparának csillagai

A 262 méteres emelkedésű Libegő kötelén ma egyszerre százkét látogató élvezheti az utat, akiknek áramszünet esetén sem kell sokáig a levegőben himbálózniuk, hiszen a megnyitás után előbb egy Trabant-, 1990-től pedig egy LADA 1300 motorjának üzembe állításával folytathatják az útjukat a cél felé.

A névadó versenyre rövid idő alatt 3200 levél érkezett, benne tízezernél is több ötlettel.

"Akadt levélíró, aki egymaga százhetven névötlettel ostromolta az eget, illetve a János-hegy tisztes ormát"

- emeli ki a Magyar Hírlap (1970. július 14.) a legtermékenyebb pályázót, de a kor sajtótermékei, illetve beszámolói a legkreatívabb, legszörnyűbb, vagy épp leginkább A szocialista szellem vasútjának tőszomszédságába illő próbálkozásokat is közzétették.

A kelleténél épp egy fokkal feszültebb férfi az átadási ünnepség során indított első menetben. Fotó: Fortepan/UVATERV

Ezek közül emeltünk most ki néhányat.

  • Acélpók
  • Aerobox, aerobusz, aerotrén
  • Alibaba karosszéke
  • Angyalkák sétánya, angyalvasút
  • Álomhinta, álomhajó
  • Azúrlift
  • Billegő
  • Boldogság függővasút
  • Boszorkányszék, boszorkányseprű
  • Budai röpszék
  • Drótcsacsi, drótcsuszi
  • Elevátor-bele-bátor
  • Égi fotel, égi gondola, égi taliga, égszék
  • Émelygő
  • Feljános, feljancsi, fel-le-jános
  • Fenn-leng
  • Fityegő
  • Fotellift
  • Gyönyörszék
  • Hegyi-kopter
  • Huza-vona
  • Jancsille, jancsilift, janócska, janibusz, janikopter
  • Janovka
  • Kúszószék
  • Látóbatár
  • Lég-út
  • Lógvasút
  • MILÉV (Mini-Légi-Vonat)
  • Negyalog
  • Puszivasút
  • Röp-ülőke, rep-ülés, röpülő csészealj, röpjankó, röppentyű
  • Szellő-szán
  • Tájdrót
  • Űrszék, űrdaru
  • Villamos-szék
  • Zugjánovka, zuglovka, zuglóca, zulikopter
  • Zuglibusz

Mindez persze semmi amellett, amit egy lelkes színházrajongó ajánlott: a pálya viselje Honthy Hanna nevét, a felső állomáson építendő vendéglátóhely ajtaja felett pedig álljon ott a felirat:

Lata-bár.

Sílift sípálya nélkül

A világ drótkötélpályái a legtöbb esetben sípályák mellett születnek meg, így nem meglepő, hogy a Libegő mellé, a Normafa és a János-hegy közti lejtőkre is terveztek egy útvonalat a budai hegyekben síelni vágyók kedvéért.

A Télipark néven megálmodott útvonal felső szakasza - tízezer hektárnyi terület bokroktól való megszabadítása után - el is készült, de az első télen történt halálos baleset miatt az alsó szakasz, illetve a kötélpálya közepén nyitandó köztes állomás terve a rajzasztalon maradt, az elkészült részt pedig bezárták.


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!