Minden tizedik oltatlan ember felvenné valamelyik vakcinát, ha választhatna az oltóanyagok között (a legtöbb oltóponton egyébként adott a lehetőség erre, hiszen többféle vakcina van, még ha nem is mindegyik érhető el), 72 százalékuk viszont így sem kérne oltást - derült ki a Publicus Intézet a Népszava számára készített közvélemény-kutatásából.
Az oltást teljesen elutasítók fele azt mondta, hogy általában bízik a vakcinákban, de a koronavírus ellen kifejlesztetettekben nem, 8-8 százalékuk pedig vagy oltásellenesnek tartja magát, vagy nem tartja olyan komolyak a Covid-19-et, hogy felvegye a vakcinát.
A felmérésből kiderül az is, hogy a legnagyobb arányban - 77 százalék - a budapestiek jutottak el a harmadik oltásig, melyet a legalacsonyabb arányban a megyeszékhelyeken élők vettek fel.
Az oltás kötelezővé tételének kérdésében teljes a megosztottság. A válaszolók 45 százaléka szerint ugyanis kötelezővé kellett volna tenni a koronavírus elleni vakcinát, épp ugyanennyien viszont nemmel válaszoltak a kérdésre.
A kötelező mellett a kormánypártiak 54 százaléka állt ki, az ellenzéki térfélen a DK-sok és a momentumosok a leginkább kötelező oltáspártiak, míg a jobbikosok a legkevésbé.
A nyugdíjasoknak több, mint fele szintén mindenkit beoltatna, ahogyan a társasházakban élőké is, ezzel szemben a panellakóknak a 54 százaléka elutasítja a kötelező vakcinázást.
A megkérdezettek 54 százaléka, a budapestiek háromnegyede, a városiak fele szerint csak oltottakat és védetteket lenne szabad szállodába vagy étterembe beengedni.
Az oltás kötelezővé tétele elleni leggyakoribb érv - a válaszadók kétharmada, a maximum nyolc általánossal rendelkezők több, mint háromnegyede, de még tízből hat diplomás szerint is -, hogy demokráciában ennek egyéni döntésnek kell lennie, de 21 százalék szerint az oltással szembeni bizalmatlanság miatt konfliktushoz vezetne a kötelezővé tétel. Abban a pillanatban viszont, ha kiderülne, hogy az oltatlan covidosok ellátása okozta pluszfeladatok miatt szűkítik az egészségügyben a nem koronavírusos betegek ellátását, a kötelező oltás ellen ágálók harmada szerint be lehetne vezetni a "muszájoltást" - derül ki a kutatásból.
A Fidesz-KDNP híveinek csak harmada tud olyan esetről, hogy a vírusra hivatkozva maradtak el műtétek, addig az ellenzékiek kétharmadának környezetében volt ilyenre példa. A járvány nemzetközi összevetésben is magas hazai halálozási arányáért is a legtöbben az egészségügyi rendszer állapotát, egészen pontosan a szükségesnél kevesebb orvost és ápolót, vagyis az egészségügyi szakállomány túlzott leterheltségét tették felelőssé - 78 százalék -, s a válaszadók közel kétharmada szerint járványos időszak nélkül is alig győzik ellátni feladataikat az orvosok és az ápolók.
Nagyjából ugyanennyien mondták, hogy a magyarok amúgy is rossz általános egészségi állapota is belejátszik a magas halálozási rátába, a megkérdezettek fele szerint pedig a kormány kezelte rosszul a Covid-helyzetet.Utóbbival a fideszesek 13 százaléka is egyetért, az ellenzéki szavazóknak viszont 85 százaléka szerint hozott rossz döntéseket a hatalom Covid-ügyben.
A megkérdezettek közel kétharmada (62 százalék) úgy véli, elfogadhatatlan, hogy a sajtót nem engedik be a kórházakba, hogy képet adjanak a Covid-helyzetről, s ezzel még a kormánypártiak 29 százaléka is egyetért, és az ellenzéki szavazók kilenctizede vélekedik így.
A többség szerint már csak azért is előnyös lenne, ha a sajtó beszámolhatna a Covid-osztályok életéről, mert az így kapott képpel rá lehetne venni az oltatlanokat, hogy vegyék fel a vakcinát - és ezt még a Fidesz-KDNP híveinek több mint harmada is így gondolja.
