Rég nem látott nehéz napokat él át a kormány, a választók elégedettségének tükrében legalábbis biztosan. A Publicus Intézetnek a Népszava megbízásából készített kutatásából egyenesen az látszik, hogy 2015 nyara óta nem volt ilyen kicsi azoknak az aránya, akik szerint jó irányba mennek a dolgok idehaza. Azokban az időkben kezdte egyébként a kormány végül kommunikációs nehézfegyverré csiszolni a migráció témáját, aminek köszönhetően aztán hosszú évekre visszanyerte stabilitását.
Valami hasonlóra most is nagy szüksége lenne a kabinetnek, tekintve, hogy a felmérés szerint csak az áprilisi választások óta eltelt időben 25 százalékkal nőtt az elégedetlenkedők aránya.
Tízből hét kormánypárti szavazó még most is derűsebbnek látja a helyzetet, az ellenzékieknek viszont 99 százaléka, a bizonytalanok egyre gyarapodó táborának pedig 80 százaléka gondolja úgy, hogy rossz az irány.
A mérésből ugyanakkor az is kiderül, hogy bár a kormánypártok népszerűsége csökkenőben van (9 százalékkal alacsonyabb, mint közvetlenül a választások után), az ellenzék ebből nem igazán tud profitálni, a választás utáni állapotokhoz képest mindössze 2 százalékot tudtak erősödni a választáson együtt induló pártok, amelyek most 24 százalékon állnak. A bizonytalanok aránya 42 százalék.
Egyenként lebontva, az ellenzéki pártok közül a mérés szerint jelenleg a DK a legerősebb párt a maga 11 százalékos támogatottságával, őket követi a Momentum (7 százalék), az MSZP (6 százalék), a Jobbik (3 százalék) és az LMP (2 százalék). A Párbeszédet jelenleg 1 százalékra mérik, csakúgy mint Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországát.
