Több százezer embernek nehezítheti és drágíthatja meg az utazását a Budapest-bérlet megszűntetése. A közlekedési szakemberek és az általunk megkérdezett polgármesterek szerint is óriási visszalépés lenne, ha tényleg komolyan gondolnák.
Szürreális szappanopera bontakozott ki az év utolsó napjaiban. Történt ugyanis, hogy váratlanul megszellőztette Lázár János minisztériuma, hogy megszűnik a Budapest-bérlet. Egy kétmilliárdos elszámolási vitát neveztek meg indokként. Azután közvetlenül szilveszter előtt megérkezett a BKK részéről egy megnyugtató közlemény: marad a bérlet. Nem örülhettünk sokáig, mert a MÁV még sietett az óév utolsó perceiben tudtunkra adni, hogy mégis megszűnik. Ideiglenesen még március végéig megmarad a konstrukció, de aztán vége.
Ha tényleg így lesz, az drámai következményekkel járhat. Egy közlekedési szakértő egyenesen úgy fogalmazott az Economxgazdasági magazinnak, hogy Ez azt jelentené, hogy Budapesten belül is külön jegyet vagy bérletet kellene váltani például az összes HÉV-re, pedig ez az óbudaiak vagy a csepeliek fő közlekedési eszköze. De külön jegyet kérnének Budapesten belül a Volán által üzemeltetett, agglomerációba tartó járatokért is, amelyek Budakeszi, Budaörs, Diósd, Gyál, Nagykovácsi, Pécel, Remeteszőlős, Solymár, Szigetszentmiklós vagy Törökbálint felé viszik az utasokat. Ilyen például a rendkívül forgalmas, Széll Kálmán térről induló 22-es és 22A busz, vagy a budaörsi lakótelep felé közlekedő 40-es és 40A járatok, vagy például az 55-ös, a 64-es, a 84E, a 89E, a 94E, a 140-es, a 140A, a 140B, a 169E, a 172-es, a 173-as, a 188-as, a 188E, a 218-as, a 240-es, a 287-es busz, és még sorolhatnánk. Ezekre mind külön kellene jegyet vagy bérletet váltani, nem lenne jó rájuk a Budapest-bérlet. És nőnének azoknak az agglomerációból bejáró százezreknek a kiadásai is, akiknek a Budapest-bérletük mellé ezentúl nemcsak egy kiegészítő jegyet kellene megvenniük, hanem egy olyat, amely lefedné a HÉV, az agglomerációs buszok vagy a vonatok teljes útvonalát. „Dupla bérletet, jelentősen magasabb utazási költséget, a digitális utastájékoztatás, jegyvásárlás és útvonaltervezés megszűnését, az esetleges HÉV-pótlások akadozását” jelentené a BKK szerint mindez. Azt nem könnyű kibogozni, hogy mi vezetett idáig. Tíz évvel ezelőtt az uniós szabályok miatt kellett az agglomerációba tartó, de a budapesti közösségi közlekedés szempontjából is jelentős járatokat kiszerveznie a BKV-nak. Ezeket ezután is a főváros rendelte meg, de a Volán biztosította. Később a HÉV-ek is az államhoz (pontosabban a MÁV-hoz) kerültek. 2016-ban született egy szerződés, ami a részleteket szabályozta, ez járt le 2023 december 31-én. Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár szerint az állam évek óta kevesellte a kizárólag Budapesten belüli szolgáltatásokért, például a csepeli HÉV működtetéséért kapott kompenzációt. Ugyanígy azt az összeget is, amit a MÁV és a Volán kapott a Budapesten eladott jegyek és bérletek után. De a BKK is kevesellte az az összeget, amit az általa nyújtott szolgáltatásokért fizettek ezek az állami cégek, például a jegyaautomaták üzemeltetéséért, a jegyellenőrökért, a forgalomirányításért vagy a buszpótlásért. Az Index egy általuk megszerzett belső levelezésre hivatkozva azt állítja, hogy az állam 7,4 milliárd forint helyett 9,2 milliárd forintot kért volna 2023-ban a HÉV és a Volán számára a BKK által beszedett jegybevételekből, és ezt, illetve az utolsó ajánlatként közölt 8,6 milliárdot a főváros nem akarta megfizetni. Karácsony Gergely Facebook-posztjában úgy reagált, nem egészen ez volt a helyzet. Szerinte a 2022-es év elszámolásán vitáztak, és az eredeti 6,6 milliárd forint helyett valóban 2,2 milliárddal többet szeretett volna kapni az állam, de arról szó sem volt, hogyha ezt kifizetik, akkor meghosszabbítanák az agglomerációs megállapodást, vagy kifizetné az állam a fővárosnak járó 12 milliárdos közlekedési támogatást. Vagyis a főpolgármester szerint akkor is megszüntették volna a Budapest-bérletet, ha a közlekedési minisztérium által emlegetett 2 milliárd ügyében engednek. Karácsony Gergely szerint a vita ellenére a BKK, a MÁV-HÉV és a Volánbusz az utolsó pillanatban, tavaly december 29-én megállapodott arról, határozatlan időre biztosítják, hogy ne kelljen kétszer fizetni egyetlen Budapesten belüli járaton sem. A kormány azonban ezt szeretné március 1-vel felmondatni. Vitézy Dávid azt írta, A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) felszólította a főpolgármestert, hogy hívjon össze rendkívüli közgyűlést, mert a szervezet elnöke szerint „ez alapvetően érinti a fővárosi lakosság és a fővárosban dolgozni és tanulni járó lakosság érdekeit.” Egyelőre azonban ez nem történt meg. A VEKE elnöke, Dorner Lajos szerint Lázár János személyisége vezetett idáig. „Tárgyaltak, tárgyaltak, nem jutottak egyezségre, hát akkor vágjuk át a gordiuszi csomót, és csesszük szét az egész központi régiót, mert Lázár János nem bírja a nyomást. Nagyjából erről van szó.” Szerinte ez felveti azt a kérdést, hogy a miniszter alkalmas-e a pozíciójára. „Olyat a magyar állam képviselője nem tehet, hogy a magyar lakosok százezreinek direkt rosszat akarjon, csak azért, mert ő nem tudja elvégezni a munkáját. Ez nyilvánvalóan az alkalmatlanság iskolapéldája. Ilyenkor kell azonnal valaki másnak adni ezt a területet, aki hajlandó leülni a tárgyalóasztalhoz.” Dorner Lajos azt mondja, tőlünk nyugatra eleve meg sem történhetett volna mindez. Csőzik László, Érd polgármestere a saját példáján keresztül mutatja be, hogyan érinti majd a Budapest-bérlet megszűnése az agglomerációban élőket. „A nagyfiam Pesten lakik, ott tanul. Úgy szokott hozzám kijönni, hogy van BKV bérlete, és leszáll Tétényligetnél, ami a közigazgatási határ. Én odamegyek érte, így nem kell vennie plusz jegyet, vagy kiegészítőt.” Ha viszont nem lesz Budapest-bérlet, mindenképp szüksége lesz a fiának egy újabb jegyre, már a Budapesten belüli szakaszon is. Az érdi polgármester azt gyanítja, hogy ez az egész valami módon összefügg a közelgő önkormányzati választásokkal. Szerinte leginkább a külső kerületek fideszes önkormányzatainak áll érdekében élhetetlen helyzetet teremteni, elsősorban Csepelnek és a XVI. és a XVII. kerületnek. Ott ugyanis nagyon megnehezülne a közlekedés Budapest-bérlet nélkül, és Csőzik László szerint, ha így alakulna, mutogathatnának Karácsony Gergelyre. Wittinghof Tamás, Budaörs polgármestere hasonlóan gondolja. „Ez semmi másról nem szól, mint arról, hogy hogyan lehet a fővárost ellehetetleníteni, hogy azt lehessen mondani, Karácsony Gergely a hibás.” Szerinte ha valóban megszűnik a Budapest-bérlet, és az utazóknak az eddiginél többet kell fizetniük, annak súlyos következményei lesznek. „Ezzel lehet, hogy átterelnek egy csomó embert, hogy autóval közlekedjenek.” László Imre újbudai polgármester is attól tart, hogy a megnövekvő közlekedési költségek sok embert visszaterelnek majd az autóikba. A DK egészségügyi szakpolitikusa, Honvédkórház és a Szent Imre Kórház korábbi igazgatója azt mondja, Magyarországon így is 12-16 ezer ember hal meg évente a légszennyezés következtében, és ebből csak Budapestre mintegy 4 ezer haláleset jut. Jó példa, hogy a Camponába a legegyszerűbb vonattal kijutni, vagy a Déliből a 2-es metróról csatlakozva, vagy a 4-esről, Kelenföldről. Van buszos alternatíva, de jó félórával lassabb, és minden bizonnyal környezetterhelőbb is. Ennél már csak az autós megoldás lenne a rosszabb. Kérdéséses egyébként, mennyire lehet technikailag megvalósítani a HÉV-ek és Volán-buszok leválasztását a BKK rendszeréről márciusig. Mostanáig ugyanis ezek a járművek is az egységes informatikai rendszer részei voltak. A fedélzetükön található jegykezelő berendezések, a műholdas helymeghatározó- és utastájékoztató-rendszerek mind a BKK eszközei. Ha bomlik az integráció, ezek helyére a Volán és a HÉV saját eszközeit kellene telepíteni, de mikor és hogyan? Egy ilyen nagyságrendű beszerzésre már rég ki kellett volna írni a közbeszerzést, de ennek nyoma sincs. Dorner Lajos szerint egyébként sem lenne semmi értelme, ha Budapesten belül két teljesen külön rendszer működne, egy fővárosi és egy állami. „Ne mondja senki, hogy ettől jobb lenne a világ” - fogalmaz. Szerinte egyelőre semmit sem lehet tudni arról sem, mi lenne a Budapest-bérlet helyett. Lehet, hogy valamilyen vármegyebérlethez hasonló minimális tarifát vezetnek csak be, és akkor az nem bántja annyira az embereket, bár ha egy forintba is fog kerülni az a bérlet, már az is egy forinttal több lesz, mint eddig. Wittinghof Tamás bármit el tud képzelni. „Az ember mindig azt gondolja, hogy ennél nincs lejjebb, de mindig van lejjebb, bármit és annak az ellenkezőjét is el lehet képzelni.” Csőzik László azt gondolja, hogy végül is megegyezéskényszerben vannak a felek, bár az, hogy végül ki mennyit enged, kérdéses. Szerettük volna megtudni, mi a minisztérium álláspontja a fentiek kapcsán. Írásban el is küldtük kérdéseinket, de azokra egyelőre nem érkezett válasz.
