Egy holdbázis felépítése fontos lépés lehet afelé, hogy az emberiség egyszer eljusson a Marsra, és le is telepedhessen ott. A Holdon gyorsabban, olcsóbban és hatékonyabban ki lehetne próbálni azokat a technológiákat, amelyeket aztán a Marson is használhatunk. Csakhogy hiába van közelebb hozzánk saját kísérőnk, mint a vörös bolygó, mégsem olyan olcsó az alapanyagok szállítása: fél kilónyi rakomány Holdra juttatása átlagosan 10 ezer dollárba, vagyis több mint hárommillió forintba kerül, és nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy
ennyi alapanyaggal nagyjából még semmit nem lehet kezdeni, ha holdbázis építése a cél.
Éppen ezért szakértők azokat az anyagokat próbálják felhasználni, amik helyben rendelkezésre állnak: a regolitot, vagyis a holdi talajt, a helyenként megtalálható vízjeget, valamint, úgy tűnik, az űrhajósok saját végtermékét is - norvég, spanyol, holland és olasz kutatók szerint ugyanis a vizeletből is ki lehetne vonni olyan anyagot, amely segít a Holdon előállított beton puhításában, rugalmasabbá tételében - írja az EurekAlert.
A Journal of Cleaner Production tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a vizeletben található karbamid lehet a mágikus összetevő, ami segíthet, hogy a beton még megszáradás előtt rugalmasabb legyen. A karbamid egy olyan molekula, ami a hidrogénkötéseket felbontja, ezért sok vizes keverék viszkozitását csökkenti.
A norvég Østfold Egyetemen az ESA által létrehozott regolitmásolatokkal tesztelték a keveréket a holdi körülményekre, és mindegyik próbán állta a sarat. A kutatók most azt figyelik meg, hogy ki kell-e vonni egyáltalán a karbamidot a vizeletből, vagy annak a többi komponensét is lehet használni a holdi beton megalkotásához.
