Hat hónapja kering az űrben a magyar fejlesztésű SMOG-P, a műhold a 350 kilométeres magasságú pályáról egy 4000 kilométer átmérőjű, kör alakú területet figyel meg. A szerkezet az érintett területről már 2000 mérést folytatott.
Gschwindt András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Kar Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének címzetes egyetemi docense, a SMOG projekt vezetője elmondta, 2019. december 6-i felbocsátása óta kifogástalanul működik a világ legkisebb, 5-ször 5-ször 5 centiméteres műholdja, amely a BME-n készült. A szakértő hozzátette, az űreszköz kettős célt szolgál: egyrészt a fedélzetén berendezéseinek működéséhez megfelelő környezetet teremt, másrészt az elektromos eszközök által kibocsátott elektromágneses sugárzást, az úgynevezett elektroszmogot is méri a Földről kapott parancsoknak megfelelően. Gschwindt András szerint a SMOG-P pályája magasságából, ami hetente általában 4-5 kilométerrel csökken,
megjósolható, hogy az egyéves évfordulóját nem fogja megérni, és várhatóan szeptember végén visszazuhanva elég majd a légkörben.
A BME-n évtizedek óta kutatóműhelyek egész sora végez űrtudományhoz kapcsolódó tevékenységet, az egyetem szenátusa 2019 decemberében pedig egyhangúlag támogatta egy új szak, az űrmérnök MSc képzés megalapítását. A képzés várhatóan 2021 őszén indul.
A SMOG-P küldetése a Földünket körülvevő, ember keltette elektroszmog jelenlétének igazolása, feltérképezése
- mondta Gschwindt András, hozzátéve, hogy a SMOG-P mérési adatainak köszönhetően létrehozták a bolygót beborító elektroszmog térképét is. "Az óceánok fölött jelmentes a műhold pályája, mert nincsenek jelforrások" - állapította meg a szakértő. A BME közleménye alapján ez az első ilyen térkép.
Az új koronavírus-járvány sem okozott fennakadást a projektben, mert az üzemeltetés teljesen távvezérelt formában, otthonról történt. A szoftver jobbításában sok lelkes, segítőkész, a műholdat kedvelő személy vett részt. Tíz országból, interneten érkeznek adatok a műegyetemi központi szerverbe. "Az őszi startra váró SMOG-1 kisműholdunk működése során már valószínűleg lehetőségünk nyílik egy szélesebb frekvenciasávban, immáron az 5G mobil hálózatok által használt 960 megahertz alatti tartományban a komponenseik megfigyelésére is, így a szmogtérképünk még részletesebb lehet." - állapította meg Gschwindt András.
